Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 3-4. sz.
Kitekintés a nagyvilágra - Szebik Imre: Az Atlanti-óceán másik partján
érszivárgás" jegyében szinte folyamatosan. Egymáshoz illeszkedésük állandó folyamat és feladat, elsősorban a gondozó lelkész számára. Megindító, mennyire ragaszkodnak anyanyelvük használatához. Nagyon örülnek, hogy magyarhoni egyházunk lelkészt küldött számukra. Toronto kicsi evangélikus közössége egyre gyarapszik az átvándorlás és a környező államok magyarságából érkezőkkel. Szeretnének önálló lelkészt, mivel Clevlandból közel 500 km-t kell utazni Tamásyné Molnár Éva lelkésznőnek, aki rendszeresen tart itt istentiszteleteket. Nagyra becsülöm többek őszinte megnyilatkozását, akik kényszerű körülmények között hagyták el hazánkat, életüket oltalmazva a börtönévektől menekülve, elmondták: maradjanak otthon a fiatalok a szabad független Magyarországon. Amerikában a leszármazottak törvényszerűen elveszítik identitásukat. Kitüntető volt találkoznom Böjtös László magyar tiszteletbeli konzullal, aki vadosfai (Győr-Sopron megye) gyülekezetünkben nőtt fel mint a helyi lelkész fia. Sokat fáradozik az ott élő magyarok ügyében. Ohio államban 260 ezer magyar, vagy magyar-származású amerikai állampolgár él. Akonzul úr a clevelandi gyülekezetnek is aktív tagja és az istentiszteletek rendszeres résztvevője. Terített asztalnál, otthonában úgy beszélgethettünk, mintha évtizedes barátság kötött volna össze bennünket. Nagyon szereti hazánkat és egyházunkat. Külföldi stipendiánsainkkal különös gondossággal törődik Bernhardt Béla főesperes, aki napjainkban a magyar nyelvű evangélikus konferencia első számú reprezentánsa, és az Erős Vár című lap főszerkesztője. Szerkesztő: Evangélikus püspökként milyennek találta az amerikai evangélikus egyháznak azt a részét, amit megismerhetett? Szebik Imre: Kanadában a montreali német-angol ajkú gyülekezetben prédikáltam, akiknek a templomában működött 1972-ig a magyar nyelvű evangélikus egyházközösség is. Ez utóbbit 1945-ben nagybátyám, néhai Szebik Károly alapította. A gyülekezet élete hagyományos. Néhány somogyországi sváb család tagjával is találkoztam, akik magyar nyelvünket hibátlanul beszélik. A kanadai evangélikus egyház a közelmúltban szerveződött egységes egyháztestté, központjuk Winnipeg-ben van, mintegy 150 ezer lelket számlál a világ második legnagyobb kiterjedésű országában. Az USA-ban részt vettem az észak-kelet Ohioi Evangélikus Egyházkerület közgyűlésén. Maga az alkalom sokkal inkább spirituális összejövetel volt, mint egyházjogi aktus. A hatszáz résztvevő a 220 ezer evangélikust reprezentálta. Hatalmas irodaházban, terített asztal mellett, ünnepi, látványos úrvacsorai istentisztelettel kezdődött az alkalom. A püspök prédikált, modern zenekar dobpergéssel vezette be a liturgiát, gitárosok, pisztonjátékos és dzsesszorgona adták a sajátos összhangot, amelyben sok, számunkra ismeretlen dallam csendült fel. Egy év alatt három új gyülekezet „keletkezett", amit hatalmas tapssal fogadott a közgyűlés. Nem kisebb lelkesedés kísérte azt a bejelentést, hogy a kerület gyülekezeteinek bevétele az előző éveikhez képest 15 százalékkal növekedett. Hat spanyol nyelvű és több német ajkú gyülekezet is tartozik az ebben a régióban élő evangélikusokhoz, két afrikai „eredetű" gyülekezet is van. A Miller püspökkel való találkozás nyilvánvalóvá tette, hogy egyházkerülete egyszerre őrzi a tradicionális vonásokat és a „szabadegyházi" karaktert. Erőteljesen missziói orientáltságú, nem igényeket szolgál ki, hanem keresi és szervezi az embereket, az új kihívásoknak megfelelően. Egy új kifejezés, a „Performance" kettős tartalommal tölti meg az egyház küldetését is. Fontos, hogyan jelenik meg az egyház a mai világban, fontos a mondanivalója, de fel kell mutatni az eredményt is. Hiszen az értékes „áru"-nak keletje van. A teljesítmény-orientáltság ismert vonásán kívül nagy hangsúlyt helyeznek a megje-