Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 3-4. sz.
A reformáció népe ma - Frenkl Róbert: Testetek a Szent Lélek temploma?
mélypont 1993, ekkor 150.244-en haltak meg. A további négy év adatai: 146.889, 145.431, 143.130,139.434. 1998 első öt hónapjában folytatódott ez a tendencia. A házasságkötések száma 1.357-tel, a születéseké 1.528-cal volt kevesebb, mint 1997 elsó' öt hónapjában, a halálozások száma 2.132-vel csökkent. A természetes fogyás 18.840 főt tett ki, ez 600 fővel kevesebb, mint a korábbi év azonos időszakában. Az ország népességszáma 10 millió 117 ezer fő, ha a trendek tovább tartanak, három-négy év alatt 10 millió alá csökken. Jellemzőnek tartják egy nép egészségi helyzetére a születéskor várható átlagos élettartamot. 1996-ban ez férfiaknál 66,06, nőknél 74,70 év volt. A szerény javulás itt is megfigyelhető: 1997-ben, 66,35, illetve 75,08 év. 1970-ben hasonló értékek voltak a szomszédos Ausztriában és Csehszlovákiában. Északi szomszédaink adatai is kevéssel kedvezőbbek a miénknél, de az életszínvonal és az életmód együttes jelentőségét mutatja, hogy az osztrákok negyedszázad alatt elérték férfiaknál a 73, nőknél a 80 éves, születéskor várható átlagos élettartam értékét. A gondok szakmai sűrűje, a negyedszázados romló egészségügyi trend magyarázata az úgynevezett krónikus nem-fertőző megbetegedések meghatározóvá válása a halálozásban. Ezért is beszélünk nem-fertőző epidémiákról, arra utalva, hogy ezek a betegségek járványszerűen terjednek. Ezek között első helyen a keringési betegségek állnak, kitüntetetten a szívizom infarktus és az agyvérzés. Ezek az összes halálok több, mint feléért felelősek. A daganatos betegségek huszonöt százalék körül vannak, emelkedő trenddel, ezeket követi nyolc-kilenc százalékkal az erőszakos (balesetek, öngyilkosságok) halál, majd az emésztőszervek (hat-hét százalék) és a légzőszervek (öt százalék) betegségei. Áz átlagok persze elfednek sok fontos részletet. Jellemzésül, az elmúlt évben a negyven éves férfi korosztályban az alkoholizmussal közvetlenül összefüggő májcirrózis volt a vezető halálok. Az életmód és a nem fertőző epidémiák közötti közvetlen összefüggést a rizikófaktorok (kockázati tényezők) elemzése bizonyítja. A keringési betegségek elsőszámú rizikó tényezője a magas vérnyomás. Egészségkultúránk fogyatékosságát mutatja, hogy még mindig gyakran az infarktus, vagy az agyvérzés elszenvedése után derül ki, hogy nem észlelt, nem kezelt magas vérnyomás idézte elő a bajt. További faktorok: a helytelen táplálkozás, a túl zsíros, túl fűszeres, a szükségesnél több energiát nyújtó, elhízást eredményező étkezés. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód. Becslések szerint a dohányzás és az alkoholizálás az összes halálozás 27 százalékában, évente legalább negyvenezer ember halálában meghatározó szereppel bír. Mélyebb összefüggésekre utal a terheléstűrés, a feszültségek elviselésének, az úgynevezett stressz-toleranciának a szerény szintje. Ezért is véljük úgy, hogy a látszólag nagyon szerteágazó, az életmódban és az egészségkultúrában jelentkező gondoknak közös eleme a mentálhigiéné súlyos zavara. A mentálhigiéné jelenti egyszerűen a lelki egészséget is, de a fogalom gazdagabb tartalommal is bír. Problémamegoldó, konfliktustrő, konfliktuskezelő képességet, siker- és kudarctűrést, egészség-, magatartás-, és viselkedéskultúrát, értékorientált humán életvezetést jelent. Önismeretet és segítő attitűdöt, ez utóbbiak különösen fontosak a mentálhigiénés tevékenységben. Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelkében kárt vall kérdezi Jézus (Mt 16,20). Ugyanezt fejezi ki a: „bolond, még ma elkérik a te lelkedet és amiket gyűjtötték kiéi lesznek" igehely is (Lk 12,20).
