Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 3-4. sz.
A reformáció népe ma - Vladár Gábor: Újraindul a lelkészképzés a Pápai Református Teológiai Akadémián
értelmiségünk nem eléggé tájékozott egyházi dolgainkban, sajtónk, könyvkiadásunk egészében. Ezért született ez az írás. Szeretnénk, ha többen bekapcsolódnának, vállalnák a felelősséget, leírnák gondolataikat, hozzászólnának ügyeinkhez. Az evangélikus sajtó, kommunikáció nem csupán kevesek ügye, felelőssége, - akik hivatásszerűen dolgoznak benne - hanem egész egyházunk és különösen értelmiségi híveink ügye is! VLADÁR GÁBOR a Pápai Református Teológiai Akadémián A helyi egyszerű, középkori latin iskolából kifejlődött pápai Kollégium, kisebb-nagyobb megszakításokkal, évszázadokon át szolgálhatta a magyar református lelkészképzés ügyét. 1951-ben azonban, engedve a diktatórikus államhatalom nyomásának, kénytelen volt felfüggeszteni működését, teológus diákjait pedig a Budapesti Református Teológiai Akadémiára irányította át. A rendszerváltozás után, 1991. április 6-án, határozott úgy a Dunántúli Református Egyházkerület Közgyűlése, hogy a Kollégiumot az addig is folyamatosan működő Tudományos Gyűjteményekkel és a gimnáziumi tagozattal ismét életre hívja, a Teológiai Akadémiát pedig„de iure", azaz jog szerint, de nem valóságosan indítja meg. Már akkor nyilvánvaló volt ugyanis az egyházkerület vezetősége előtt, hogy nem lesz könnyű megteremteni az újraindításhoz a szükséges tárgyi-anyagi és szellemi feltételeket, hiszen a Kollégium túlzsúfolt épületét még évekig együtt használta a régi, önkormányzati és az újra induló református gimnázium. Az Egyházkerületi Tanács, nem kevés tusakodás és imádság után, 1998. január 30-án hozta meg határozatát, miszerint ez év őszétől teológus-lelkész szakon az alapképzést első évfolyammal újra indítja. Elfogadta a tanári karra tett személyi javaslatot: az ószövetségi tanszéket dr. Zsengellér József, az újszövetségi tanszéket dr. Vladár Gábor, a dogmatikai és etnikai tanszéket dr. Szabó István, az egyháztörténeti tanszéket dr. Márkus Mihály, a gyakorlati teológiai és missziológiai tanszéket dr. Anne-Marie Kool vezeti. A tanári kar első kari ülésén dékánnak Vladár Gábort, prodékánnak Zsengellér Józsefet választotta meg. Akadémiánk, mint a Dunántúli Református Egyházkerület egyetlen felsőfokú tanintézete, elsődleges feladatának tekinti a református lelkipásztorok képzését, továbbképzését, és a teológiai tudományok legmagasabb szintű művelését. Emellett azonban tekintettel kíván lenni azokra a református értelmiségiekre, akik nem szándékoznak ugyan református lelkipásztorok lenni, de valamilyen személyes érintettségtől indíttatva szeretnének teológiai szakismeretekre is szert tenni. Hisszük, hogy a jövő református értelmiségének formálásában nekünk is szerepet kell vállalnunk. Hasonlóképpen itt szeretnénk megoldani mindazon gyülekezeti munkások felsőfokú képzését, illetve továbbképzését, akiket a gyülekezeti élet legkülönbözőbb területein lehet majd alkalmazni. Jövőnk szempontjából rendkívül fontosnak tartjuk e munkaág kiépítését is. Örülnénk, ha egyházkerületünk gyülekezeteinek lelki-szellemi központjaként és motorjaként működhetne intézményünk a jövőben. Az erősen szórványhelyzetben lévő dunántúli reformátusságnak nagy szüksége van egy ilyen lelkészképzés \
