Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 3-4. sz.

A reformáció kulturális értékei - Szabó József - Szűcs Sándor: 175 éve született Madách Imre

Ma már jobban tudja Csesztve, ki volt Madách Imre. Hogy a nagy hárs alatt nagy gondolatokat hordozott az a magas homlok. Itt volt boldog kilenc évig, míg tartott házassága 1845-tól 54-ig. Itt születtek gyermekei. Itt rejtegetett 48-as honvédeket, ezért vitték innen börtönbe Bécs pribékjei, s ide tér vissza fogságából - temetni családi boldogságát. Cseresznyevirágos kis nógrádi Csesztve: Madách Imre rövid családi boldogságának és súlyos, keserű csalódásának bölcsője. Megyeszerte sok barátja volt, gyakran látogatták egymást. Nem véletlen, hogy minden jelesebb barátja evangélikus. Szontágh Pál, - először neki olvasta föl Madách a Tragédiát - Sréter János és Horác, Veres Pálék. Bölcsője az egész megye. * * * „A haza dísze vagy te már, nem csak Nógrádé", írja néki barátja, Nagy Iván, 1861 őszén. Ennek az évnek a tavaszán vitte fel Budapestre nagy szorongással Az Ember Tragédiájának 150 oldalas kéziratát. Arany János kezén aztán elindult a nagy mű az országos hírnév útján. Ma is járja ezt az utat. Iskolákban tanulják, színházakban adják, számtalan kiadásban olvassák, közmondássá lett szállóigéit mondogatják az emberek. „Madách-tér, végállomás" - mondja a 60-as kalauza. Leszállok, s ahogy nézegetem fővárosunk lüktető forgalmát a sztregovai remete nevét viselő téren, ismét eszembe jut: „Nem csak Nógrád, a haza dísze vagy te már!" * * * A londoni British Museum könyvtárjegyzékében nézelődtünk. Szemem ráesett Az Ember Tragédiájának angol nyelvű fordítására. Csodálkozásomra ezt mondja angol barátom: „Nekünk van Shakespeare-ünk, ismerjük Goethe-t is, de számontartjuk a ti Madách Imréteket is." Tartsuk számon mi is, hogy húsznál több fordításban bejárta már a világ színházait, iskoláit, otthonait. A legnagyobb, amit róla mondhatunk: Madách Imre alkotása egyetemes, emberi összefüggésekre utal. Az emberiség közös nagy kultúrbölcsője ringatta életre műve eszméjét, s amit a nagy emberi közösségtől így kapott, alkotásában visszaadta kamatostul. Mert Az Ember Tragédiája átfogja az egész történelmet, múltat-jövőt, s mind az egész emberiséget. - 1964 SZŰCS SÁNDOR Madách: Az ember tragédiájának „Évája" A Tragédia két férfi főalakjának - Ádámnak és Lucifernek - egymáshoz való viszonya világos, egyértelmű és problémamentes. Ádám Madách művében mindvégig a nemes idealizmust képviseli, Lucifer pedig a hideg, számító realizmust testesíti meg. Ádám a lelkesedő optimista, Lucifer pedig a minden nemes eszmét lekicsinylő, perberántó