Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 1-2. sz.

Kulturális figyelő - Aranyhíd (Baán Tibor) - Évtizedek sodrában (László József) - Csak katolikusoknak (Veöreös Imre) - A szent (ifj. Cserháti Sándor)

megsemmisülő, azzal összeférhetetlen embe­ri profanitás önkéntelen magára ismerése. Ahogy ez a profán ön-tudat a bűnösség kate­góriájában nyer értelmet, úgy válik a szent annak ellentéteként, az erkölcsi tökéletesség jelzőjévé. A szent eredeti tartalmához azon­ban sokkal közelebb járunk, ha vele szembe az eredetileg tisztán kultikus tartalmú tisz­tátlan fogalmát helyezzük. Anélkül, hogy a teológiát, a vallásos tudat racionalizált olda­lát leértékelné, Otto művében a vallásnak ezt - a véleménye szerint elhanyagolt - értelme­zés előtti, irracionális mozzanatát állítja vizs­gálódásának középpontjába; a szent fogalmá­nak félreérthetősége miatt azonban sajátos tárgya megjelölésére a noumen (isteni erő) szóból képzett numinózus kifejezést vezeti be. A sajátos téma sajátos tárgyalást kíván. Ami lényege szerint értelmezés előtti, nem írható le, csak érzékeltethető, s a ráérzés is némi hangoltságot feltételez. A Szent mégsem be­avatottaknak szól. A numinózus felismerésé­nek képességét (divináció) a szerző a zenei hal­láshoz hasonlítja, amely kisebb-nagyobb mér­tékben ugyan, de mindenkinek megadatik, s a döntő az, hogy ki mennyire műveli, használja, értékeli, maga a könyv is - többek között ­ebben akar segíteni. Otto ideogrammák, érzel­mi analógiák, képzettársítások segítségével térképezi fel a muninózus tapasztalat legjel­lemzőbb, a valóságban keveredő, egymással vegyülő elemeit, az elrettentő és mégis vonzó titoktól (mysterium tremendum et fascinans) a lenyűgöző fenségességen (majestas) keresz­tül a minden emberi racionalitással szemben­álló paradoxonig (mirum), amely Krisztus ke­resztjében érte el mély-, illetve csúcspontját. A Szent első kiadása 1917-ben, a Kari Barth Római levél magyarázata által fémjel­zett nagy teológiai fordulatnak mintegy az előestéjén látott napvilágot, s ezt a határ-, sőt talán hídszerepet a mű tartalma is alátá­masztja. Otto témaválasztása, módszere és általában vallástörténeti érdeklődése még a liberális teológiai iskola szellemét tükrözi, né­mely megfigyelése és következtetése azonban már akaratlanul is az új irányba mutat. Óha­tatlanul az Ige teológia jut eszünkbe, amikor Otto újra és újra hangsúlyozza a numinózus tapasztalat egészen más elemét, akár a sze­szélyes, irracionális isteni haragnak (opyn xov 6eov) az O- és Újszövetség számos helyén és különösen Luthernél tetten érhető mozzana­tára, akár Jób könyvének az alkotásaiban is érthetetlen, és ebben a kifürkészhetetlensé­gében fenséges Istenére (mirum) gondolunk. Még fontosabb azonban Ottónak a Schleier­macher vallásfogalmával szemben megfogal­mazott- az ajánlás zárógondolatánakis beillő - egyik észrevétele: Ha a vallásos tudat leg­alapvetőbb tartalmát a függőség érzetével azonosítjuk, akkor az elsősorban ön-érzet az, ám csak akkor alakulhat ki a lélekben a te­remtményérzet, ha valaki a nument jelenvaló­ként tapasztalja meg. (20.1.) ifj. Cserháti Sándor Megjelent a Magyar evangélikus egyházjog II. része Az Ordass Lajos Baráti Kör kiadásában jelent meg dr. Boleratzky Lóránd közel hatszáz ol­dalas munkája. A könyv első része az egyház szervezeti problematikájával és az egyházi hatalom megoszlásával foglalkozó fejezetek után részletesen elemzi az 1997-ben hatályba lépett egyházi törvényeket. A külső egyházjoggal foglalkozó rész az állam és az egyház közti viszonyt vizsgálja történeti, jogelméleti és tételes jogi szempontból, majd a szétválasztás ellenére fennmaradó kapcso­latokat veszi szemügyre. Az ökumenikus mozgalmakkal foglalkozó rész mellett az Evangélikus Világszövetség és az Európai Egyházak Konferenciájának szervezeti kér­déseit ismerteti. A külföldi magyar evangéli­kusok egyházi szervezeteit követően az egy­házpolitika és egyházjog-politika kérdése ke­rül megvilágításra. Az egyházak és az egye­sült Európa problematikája zárja az utolsó fejezetet. (A munka az OLBK 1114 Bocskay út 10., illetve a Deák téri Huszár Gál könyvesbolt­ban kapható, ára 1.000,- Ft. Részletesebb is­mertetés következő számunkban jelenik meg.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom