Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 1-2. sz.

Múlt és jövő - Hideg Éva-Nováky Erzsébet: Jövőorientáltság és vallásosság

A más szempontok szerint képzett csoportok közül a fiatalok és a tanulók, a magas jövedelműek, a vállalkozó, valamint az önállóak csoportjai emelkednek ki. Ezek a csoportok azok, amelyek a görög katolikusokhoz és a meg nem kereszteltekhez hasonlóan boldogságuk javulását sokkal nagyobb arányúnak gondolják, mint az anyagi helyzetet. Szintén ők, továbbá a középkorúak, valamint a diplomások és az egyéb szellemi dolgozók azok, akik arra számítanak, hogy az anyagiakhoz képest boldogságuk sokkal kevésbé romolhat a jövőben. Ebben a várakozásukban azonban nem annyira optimisták, mint a meg nem kereszteltek. A boldogságnak az anyagi helyzet javulásához vagy romlásához viszonyított javulására vagy romlására vonatkozó várakozások tekintetében a megkereszteltségnek, illetve a vallásosságnak differenciáló szerepe van az életkor, az iskolázottság, a jövedelmi helyzet és a vállalkozói . lét mellett. Jóllehet, várakozásaikban nem a vallásosakra jellemző leginkább a posztmateriális értékek felé fordulás, de az egyaránt összekapcsolódhat a vallásossággal és a nem vallásossággal is. Összegezés - főbb megállapítások 1. Avizsgált minta 96%-a meg van keresztelve. A vallásukat rendszeresen gyakorlók aránya közel 20%. 2. A római katolikusok és a reformátusok maximálisan közel 30%-a jövőorientált és közel ilyen arányuk jövősokkos is. Ameg nem kereszteltek maximum egyharmada jövőre orientált és maximum alig egyötödük jövősokkos. A vallásukat rendszeresen nem gyakorlók és a nem vallásosak jövőorientáltságában nincsen lényeges különbség: mindegyikük kevésbé jövőorientált, mint a vallásosak. A vallásosság a jövedelmi helyzet, az iskolázottság és az életkor után a negyedik fontos tényező az emberek jövőhöz való pozitív viszonyában. 3. A jövőért többet dolgozók aránya a reformátusok körében meghaladja a 30%-ot, a többi vallású csoportban csupán egynegyed-egyötöd. A meg nem kereszteltek közel 30%-a többet dolgozik és közel egynegyede tanul a boldogabb jövő érdekében. A vallásosak egynegyede semmit sem tesz a jövő érdekében, a nem rendszeresen vallásosaknak közel 40%-a viszont többet dolgozik. A nem vallásosakra is a többet dolgozás a jellemző. Az emberek a boldogabb jövő érdekében, ha úgy látják, hogy tudnak tenni a jövőért, akkor többet dolgoznak és a családjukkal törődnek, vagyis tevékenységükben munka- és családcentrikusak. Ez jellemző a vallásosság szerinti csoportokra is, kivéve az evangélikusokat, akik inkább csa-' Iád-, mint munkacentrikusak. 4. A meg nem kereszteltek közül kerülnek ki legnagyobb arányban a javulásra és a romlásra várók. Az evangélikusok gondolnak a leginkább a javulásra, s a legbizonytalanabbak a görög katolikusok. A vallásukat rendszeresen nem gyakorlók inkább gondolnak romlást, mint a vallásosak és a nem vallásosak. A várakozások optimizmusát vagy pesszimizmusát illetően a megkereszteltség és a vallásosság kevésbé differenciál, mint más jellemzők, például az életkor, a fejletlen térségben élés, a jövedelmi helyzet vagy az iskolázottság. 5. A válaszadók inkább a boldogságban és nem az anyagiakban várnak javulást. A boldogság javulását leginkább a meg nem kereszteltek várják. Az anyagiakban javulást várók között az evangélikusok és a meg nem kereszteltek járnak az élen. A görög katolikusok a legpesszimistábbak. 6. A boldogságban romlást alig várnak a meg nem kereszteltek. A boldogság romlására a legkevésbé a római katolikusok, s a leginkább a görög katolikusok számítanak.