Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 1-2. sz.

Múlt és jövő - Hideg Éva-Nováky Erzsébet: Jövőorientáltság és vallásosság

HIDEG ÉVA-NOVÁKY ERZSÉBET Jövőorientáltság és vallásosság

1 Bevezető gondolatok A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Jövőkutatás Tanszékének megrendelésére a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TARKI) 1995-ben egy többféle kutatási céllal készült, együttes adatfelvétel - Omnibusz-ISSP - Jövő 6/oMjának keretében érdeklődött 1000 háztartásban aziránt, hogy vajon milyen az azokban élők viszonya a jövőhöz, és hogyan jelennek meg náluk a jövőorientáltság különböző összetevői. „A jövőorientáltság - kizárólag - az embernek az a tulajdonsága és képessége, amely lehetővé teszi, hogy gondolkodását nemcsak a múlt és a jelen szabályozzák, hanem folyamatosan érvényesülnek a jövőre vonatkozó előfeltevései és a jövővel szembeni elvárásai is. ...A jövőre orientált ember döntéseit és cselekedeteit inkább jövőbeni szándékai, céljai és vágyai vezérlik, mint múltbeli tapasztalatai. Tevékenységének hajtóerejét a jövő inspirálja." (Nováky-Hideg-Kappéter 1994). A jövőorientáltság nemcsak a jövőhöz való összetett, tudatos, aktív viszonyban jelenik meg, hanem különböző összetevőinek - a jövőhöz való viszony; a jövő bizonytalanságát mérséklő, elkerülő technikák; a jövőért végzett tevékenységek; a jövővel kapcsolatos elvárások eltérő mértékű meglétében vagy hiányában, és az összetevők közötti nem teljesen tudatos vagy nemcsak harmonikus, sőt az egyes összetevők közötti diszharmonikus viszonyokban is. A jövőorientáltság összetevőinek „erős" megléte az egyén jövőre orientáltságára, azok hiánya és/vagy ellentmondásos viszonya pedig a jövősokkra utal. Empirikus vizsgálatunkban

2 az egyes összetevők milyenségét tártuk fel, emellett az összetevőkről alkotott vélekedések harmonikus/diszharmonikus viszonyát, valamint a különböző szempontok szerint képzett társadalmi csoportok jövőorientáltságának sajátosságait. Tanulmányunkban a vizsgált minta vallásosság szempontjából különböző csoportjainak jövőhöz való viszonyát - a csoportok jövőorientáltságát illetve úgynevezett jövősokkos állapotát - elemezzük, feltárjuk a jobb jövő érdekében végzett tevékenységeiket és azt, hogy milyen eltérés tapasztalható közöttük a javulást és a romlást várás mértékében, s vajon ez az anyagiakban vagy a boldogságban található-e meg. A minta összetétele A vizsgált minta összetételét a vallásosság szempontjából két csoportképző ismérv szerint elemeztük: • a válaszadót megkeresztelték-e és milyen vallás szerint, illetve nem keresztelték meg, • vallás gyakorlásának rendszeressége szerint.