Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 3-4. sz.

Orbókné Szent-Iványi Ilona - Somogyi László: Idola fori (A „piac ködképei")

ORBÓKNÉ SZENT-IVÁNYI ILONA - SOMOGYI LÁSZLÓ Idola fori

1 A „piac ködképei" Francis Bacon szerint az emberi megismerés és a filozófiai reflexió egyik kerékkötője a piaci hangzavarra emlékeztető', kellően át nem gondolt beszéd. A helytelenül használt szavak nem csupán a kifejezés pontatlanságát eredményezik, de meggátolj ák az értelmes párbeszédet is. Különösen igaz ez a vallásos nyelvre. Gyakran csak utólag bizonyosodik be, hogy csupán szóhasználatbeli különbség az, ami alapvető' teológiai másságnak tűnt először. Ma már bizonyosan nem lobbanna fel a láng a spanyol orvos

2 máglyáján, ám a szóbeli kirekesztés elkerülése érdekében szükséges ezzel a kérdéssel is szembenézni. Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten Országa, így válaszolt nekik: „Az Isten országa nem úgy jön el, hogy az ember jelekből következtethetne rá. Azt sem mondhatják: íme itt, vagy íme, ott van! - Mert az Isten országa közöttetek van!" (Lk 17,20-21) E sokat idézett kijelentés Lukácsnál tágabb összefüggésbe helyezve - az Emberfia napjának váratlanságáról szóló igehirdetés elején kap értelmet. A görögül beszélő közösségnek szánt lukácsi irat, az Isten országa jellegzetesen héber fogalmát összekapcsolja a hellenisztikus talajon talán jobban érthető paruziával (Krisztus visszajövetelével). Ez az összekapcsolás is jól szemlélteti az evangéliumokban gyakran felismerhető szerkesztői tevékenységet: egy eredeti jézusi mondást a húsvét utáni hit összefüggéseiben kommentál az evangélista. Ilyen módon az idézett logion (mondás) eredeti kontextusa az Isten országáról való, egyes farizeusokkal folytatott vita lehetett. Tudjuk, hogy a farizeusok általában gyanakodva vagy megvetően viszonyultak a Palesztinában igen népszerű és főleg a köznép, az „ám-haárecz" körében élő„Malkuth Jahveh" reményekhez. Számukra az „Ország igájának" felvételét a szóbeli Tórához való igazodás jelentette, ami külsőleg elsősorban a Sömá (5 Móz. 6,4) rendszeres recitálásában nyilvánul meg. Éppen ezért sokkal inkább tekinthetjük a farizeusok kérdését gúnyolódásnak, mintsem teológiai diskurzus bevezetőjének. „Vajon miféle Isten országáról beszél ez a vidéki önjelölt rabbi, ha egy icipici kozmikus jelet sem tud felmutatni hozzá" - vélhetjük a kérdés mögötti iróniát. Pedig Jézus nem volt a szó vallási értelmében sem tanulatlan. Valószínűleg a Hillel iskola tanításain nőtt fel, sőt az sem elképzelhetetlen, hogy a híres Johanan ben Zakkai körében is megfordulhatott annak galileai tartózkodása idején. Jézus ismeri a farizeusok gondolatmenetét, és éppen az ő érveikkel válaszol: hát elfelejtettétek, hogy az Isten országa nem égi jelenségként mutatkozik meg életetekben, nem az apokaliptikusjelekből lesz kiolvasható számotokra: az Isten országa közöttetek van! Az oly sok talányt jelentő lukácsi „közöttetek" nyilván nem hangzott el a valószínűleg arámul folytatott beszélgetésben, de ugyanennyire bizonytalan a mögötte feltételezhető arám eredeti is. Ha azt jelenti: „bennetek van", akkor vonatkozhatott