Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 3-4. sz.

Tomka Miklós: A mai magyar kereszténység két stílusa

tabb, városiasodottabb, mint az egyéb egyházak. A modernizációból adódó krízisek itt hamarabb lezajlottak. Az evangélikus egyházban általánosabb a tudatos meggyőződésre támaszkodó és ritkább a pusztán a hagyományból élő hit, mint a többi felekezetben. S az evangélikus egyház régebb óta gyakorolja a kisebbségi létet. Vállalt indentitásához az ökumenikus magatartás is hozzátartozik. Tudatában van annak, hogy a többi egyház is megkapja Isten kegyelmét. A felekezeti nézeteltéréseket pedig párbeszéd útján kívánja rendezni." (V. I.) 7 Az ötvenes évek szociológiai bestsellerében ezt nevezte Riesman külső irányítású magatartásnak, illetve embernek. V. ö. Riesman, David: A magányos tömeg. Budapest, Közgazdasági és Jogi 1968. 8 Bindes Ferenc-Németh László: „Ha engem üldöztek...". Válogatott dokumentumok a Győri Egyházmegye életéből 1945-1966. Budapest, Mécs László Kiadó 1991.; Elmer István: Börtönkereszt. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége 1994.; Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I-III. Abaliget, Lámpás 1992, 1994, 1996.; Németh Alajos: Papok a rács mögött. Budapest, Szent István 1991. ; Pálos Antal: Rostában. Hamilton, k. n. 1985.; Pálos Antal: „Viharon, vészen át". Jezsuiták a szétszóratásban. Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya 1992. ; Szabó Ferenc (szerk.): Üldözött jezsuiták vallomásai. Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya 1995. 9 Nagyjából az alábbiakkal azonos következtetésre jutott az elmúlt évtized minden kutatása. Az itt közölt adatok forrása az OLI Vallásszociológiai Központban végzett összesítés, amely hat, egyenként ezer fős, országos, a felnőtt népességre reprezentatív kutatás adatait hasznosította. Ezek neve, éve, lebonyolító intézménye: „European Value Study", 1991, Módusz Piackutató Intézet, „World Value Study", 1991, Gallup Hungary, „Szonda2", 1991, Magyar Közvéleménykutató Intézet, „ISSP", 1191, TÁRKI, „Iskolaügy", 1993, Gallup+Vallásszociológiai Központ, „Felekezet", 1993, Oktatáskutató Intézet, „Az egyházzal szembeni elvárások", 1994-95, Szonda+MKPK Sajtóiroda. - A „gyakorló vallásosság" definíciójaként a kutatások egy része a (kérdezettek bevallása szerint) legalább kéthetenkénti templomba járást, másik része a magát még „egyháziasan vallásosnak" minősítést tekintette. A kétféle megközelítés nagyjából hasonló eredményeket ad. A „maga módján vallásos" csoportba a magukat így jellemzők és vallásukat legfeljebb ritka alkalmakként gyakorlók kerültek. A „nem hívők és ateisták" itt azok akik magukat ilyennek minősítik és ugyanakkor (b) nem hisznek Istenben és (c) egyáltalán nem járnak templomba. 10 1996. január 1-i adatok. V. ö. Demográfiai évkönyv 1995. Magyarország népesedése. Budapest, KSH 1997. 8-9. és 20-21. o. alapján számolva. A város-falu megkülönböztetéshez az 1990. január 1-i állapotot tekintettük kiindulópontnak. (Azóta számos települést minősítettek városnak.)