Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 3-4. sz.

Andorka Rudolf: Az igazságosság elmélete

morogni, mint azt, amelyikben egy szűk igen gazdag réteg él együtt nagy tömegű nyomorgó szegénnyel. Ahhoz, hogy bármely társadalmi berendezkedést - alkotmányt, jövedelemelosztási rendszert, oktatási, egészségi ellátási rendszert ilyen módon értékelni tudjunk, nyilvánvalóan ki kell indulnunk valamilyen értékekből. Rawls ebben a munkájában két alapértéket választ, a szabadságot és az egyenlőséget. Ezek közül a szabadság a liberális politikai gondolkodás legfőbb értéke. Azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjának méltóságát tiszteletben kell tartani, szabadságát csak az korlátozhatja, hogy nem sértheti meg a társadalom többi tagjának - végső soron az emberiség bármely tagjának - szabadságát. Konkrét kérdésekben nem mindig könnyű eldönteni, hogy a társadalom egyes tagjainak meghatározott viselkedése sérti-e mások szabadságát. Bár nem a legfontosabb ilyen konkrét kérdés, de nagyon jól szemlélteti a dilemmát a dohányzás megengedése vagy tilalma nem-dohányosok jelenlétében, közhivatalokban, munkahelyi értekezleteken. A tilalom korlátozza a dohányzó szabadságát, ugyanakkor a passzív dohányzás, vagyis a füst belégzése növeli a megbetegedés kockázatát és ezzel kisebb vagy nagyobb mértékben (nem tudjuk pontosan mennyire) megrövidíti a nem-dohányosok várható élettartamát. A konkrét nehézségek azonban nem ronthatj ák le azt az elvet, hogy a szabadság minden ember számára a legfontosabb, vagy az egyik legfontosabb érték. Mi, akik évtizedekig, mondhatnánk egész életünk folyamán olyan politikai rendszerekben éltünk, ahol a társadalom tagjai szabadságuktól kisebb vagy nagyobb mértékben meg voltak fosztva, ezt talán még jobban tudjuk, mint azok, akik szabad társadalomban éltek és élnek. Az egyenlőség nem minden liberális gondolkodónál foglal el hasonlóan kitüntetett helyet az értékek között. Ebben a tekintetben nagy különbségeket lehet felfedezni például a kifejezetten szociáldarwinista nézetek felé hajló Spencer és az egyenlőségnek — főleg későbbi műveiben -, a szabadsághoz hasonló jelentőséget tulajdonító J. S. Mill között. Hozzá kell tenni, hogy a szabadság és az egyenlőség értéke sok esetben ellentétes követelményekhez vezet. Jól látta ezt az ellentmondást Eötvös József a 19. század vezéreszmékről írt, korát megelőző kiváló munkájában. A mai konkrét politikai vitákban a kérdés legtöbbször úgy merül fel, hogy helyes-e, indokolt-e a társadalom jobb módú tagjainak vállára többletterheket rakni, tőlük jövedelmet elvonni annak érdekében, hogy a társadalom szegényebb tagjainak helyzetét javítsuk. A radikális liberális Hayek például elutasít minden olyan politikát, amely a jövedelemegyenlőtlenséget mérsékelni kívánja, mert az ilyen politika korlátozza a jobb módúak szabadságát. Persze az egyenlőség mint érték követése nem feltétlenül azt jelenti, hogy a társadalom minden tagja egyenlő jövedelemben részesüljön, azonos fajta lakásban lakjon, iskolába járjon stb. Ezért szokták ma a társadalmi pozíciók egyenlősége (vagyis a mérnökök és segédmunkások azonos keresete) helyett egyenlő esélyekről beszélni, ami azt jelenti, hogy a társadalom minden tagjának van esélye kedvezőbb jövedelemmel járó, életkörülményeket biztosító, általában privilegizáltabb pozíciókba jutni, ha ezt ambicionálja és ha a szükséges erőfeszítések megtételére hajlandó. Míg a szabadság a liberális filozófiának az „első értéke", az egyenlőség a szocialista gondolkodásban játszotta a „fő" érték szerepét. Más kérdés, hogy a „megvalósult" szocialista társadalmakban sokszor nagyobb volt az egyenlőtlenség, mint a fejlett 20. századi kapitalista társadalmakban. Az a tény, hogy Rawls nagy - habár mint látni fogjuk a szabadságnál kisebb - jelentőséget tulajdonít az egyenlőség megvalósításának, jelzi, hogy a „szociálisan érzékeny" liberálisok közé tartozik. Amikor a modern társadalmakban elfogadható közös értékekről írtam másutt, a szabadság és az egyenlőség mellett a szolidaritást említettem. Erre az értékre kitüntetetten szoktak hivatkozni a keresztény orientációjú társadalomfilozófiai mun-