Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 1-2. sz.
Kulturális figyelő
ködő 16. századi énekszerző, Tőke Ferenc talán kapcsolatba hozható a szintén Zala megyéből (és Vas megyéből) származó Tőke-család tagjaival. 3 Ki volt ez a 16. századi énekszerző prédikátor? Alsólindván, Bánffy István zalai birtokán protestáns lelkész az 1550-es években. Tőkei Ferenc meggyőzően vázolja fel azt a protestáns kört, amellyel Tőke Ferenc kapcsolatban állhatott: az énekét kiadó evangélikus superintendens Bornemisza Péter, a széphistória-író Istvánfí Pál 4 , a históriásének-író irodalmi előd, Tinódi Sebestyén. Tőke Ferenc fennmaradt versein keresztül hű képet kaphatunk arról, hogy mi foglalkoztatta a magyar protestáns lelkészt a reformáció századában. 1553ban írta első tudósító históriás énekét. Az egyháztörténeti tárgyú vers a korabeli közvéleményt erősen érdeklő esetet ír le: Francesco Spira olasz jogtudós történetét, aki 1542 körül lett protestáns, majd Velencében rekatolizált, nyilvánosan megtagadva hitét. Isten megbüntette hitehagyásáért. Hosszú betegség kínozta, majd 1549-ben Padovában hitehagyása miatt érzett kétségbeeséstől hajtva öngyilkos lett. Sok embert érdekelt Spira sorsa, látogatói közül ismert a Padovában 154649-ben járó magyar Gyulai Torda Zsigmond is. .Már 1550-ben kiadtak egy latin nyelvű művet, amelyben a Spirát meglátogatók elmondják a látottakat. Tőke Ferenc az est megéneklésével tanítani akart és protestáns hitükben megerősíteni híveit: „ím lássad az Isten mint int nagy sok módon, / Prédikációval, mind hegedő szóval, / És az énekléssel, Isten mondásával, / Csodával, haraggal, jó tanáccsal." (449-452. sor) Az ének népszerűségét jelzi, hogy nemcsak a Bornemiszaénekeskönyvben és a Lugossy-kódexben maradt fenn (ezeket említi is a tanulmány), hanem az 1697-es Mihály deák-kódexben és kéziratos bejegyzésként a debreceni református nagykönyvtár H 820-as jelzetű nyomtatványában is. Műfaját tekintve nemcsak egyháztörténeti tárgyú tudósító ének, hanem úgynevezett prédikációs ének is. Bornemisza Péter énekeskönyvének előszava szerint ezekkel az énekekkel „házunknál és házon kívül, mennyegzőben és mértékletes, nem zabáló lakodalomban és minden helyeken ha élünk, szabadon, prédikáció gyanánt lehetnek." Mint a tanulmány is említi, Bornemisza a foliopostillájában Tőke énekét „délesti mulatság" gyanánt ajánlja. Az Isten tiszteletére rendelt vasárnapokon délután családjuk körében ezeket a prédikációs énekeket énekelték a protestánsok, példát, tanulságot merítve belőlük. Az evangélikus postilla-író Kulcsár György lelkészként valószínűleg nem sokkal Tőke Ferenc után került Alsólindvára. Szellemi hatás is kimutatható kettejük között. Kulcsár a halálról szóló elmélkedéséhez felhasználta a Spira-históriát. Tőke másik tudósító históriája az 1556-os szigetvári győzelmet énekli meg. Az Ali Khadim budai pasa vezette ostromot a magyar védők Horváth Márk kapitány vezetésével hősiesen visszaverték. Tőke Ferenc joggal állapítja meg, hogy Zrínyi Miklós 1566-os hősies szigetvári csatavesztése mellett méltánytalanul kis hangsúlyt kapott a tíz évvel korábbi hősies győzelem. Megemlítjük, hogy Klaniczay Tibor a költő Zrínyi Miklósról szóló monográfiájában kimutatta Tőke históriájában a protestáns történelemszemlélet egyik lényeges elemét. Bűneiért büntette Isten a török megszállással a magyar népet: „Mert nem hiszszük, hogy az Isten hatalmas, / és hogy az ő híveihez irgalmas." (535-536. sor) Tőke Ferenc például állítja a magyarok elé a szigetvári győzelmet. Horváth Márk vezetésével, a Krisztusba vetett igaz hittel, a széthúzás nélküli összetartással győzhettek a magyarok az ellenség felett: „Mind parasztok nemesek szolgálának,... / Országokért, magokért fáradának." (390-392. sor) Tőkei Ferenc részletesen foglalkozik a szigetvári história hatásával. Megállapítja, hogy Zsámboki János felhasználta az 1598-ban kiadott latin nyelvű Obsidio Zigethiensis című műve megírásához, továbbá, hogy Forgách Ferenc emlékiratának (1572-1576) is ez volt egyik forrása. A sort kiegészíthetnénk még Istvánfí Pál fiának Istvánffy Miklósnak a történeti művével (1598-1614), aki Bartoniek Emma szerint szintén felhasználta a szigetvári sikeres várvédelem leírásánál Tőke Históriáját. Tőke Ferenc históriás énekei nemcsak a korabeli hallgatók és olvasók számára jelentettek újságot, Tőkei Ferenc kiadása nyomán a mai olvasóhoz is közel kerülhet a protestáns hitet védő, azt verseivel is szolgáló Tőke Ferenc alakja és munkássága. Históriáinak drámai részletei (a test és lélek párbeszéde, a hősies harca, a győzelem feletti öröm leírása) minden irodalmat szerető olvasó érdeklődésére bízvást számot tarthat. H. Hubert Gabriella Jegyzet 1. A két históriás ének szövege a Szilády Áronféle Régi Magyar Költők Tára 6. kötetének kiadásán (Bp., 1896) és a Varjas Béla-féle javításokon alapul (Balassi Bálint és a 16. század
