Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 1-2. sz.
Kulturális figyelő
A Diakonia repertóriuma Credo folyóiratunk elődjének, az Evangélikus Szemle alcímű Diakoniának régi hiányt pótló bibliográfiáját veheti kézbe az olvasó. A repertórium közreadja a Diakonia 15 évfolyamában megjelent valamennyi publikáció adatait 1979-től 1993-ig. A katolikus Vigília és a református Confessio priodikái mellé Veöreös Imre magas színvonalú szerkesztésében méltó társként sorakozhatott fel a magyar evangélikus értelmiség rangos folyóirata. A pártállami idők nem könnyű légkörében láttak napvilágot e másfél évtized tanulmányai. Bravúros szerkesztői bölcsességre volt szükség ahhoz, hogy az írások csaknem kivétel nélkül a hivatalos egyházpolitika sugalmazásait elkerülhették. Erős ellenszélben dolgozott a mintegy húsz tagú szerkesztőbizottság. Ennek létszámát felerészben lelkészek, teológiai tanárok és püspökök alkották, ám jelentős erőt képviseltek a világi értelmiség tagjai: művészettörténészek, régészek, szociológusok, zeneszerzők, orvosok, költők és műfordítók. Nagyobbrészt nekik volt köszönhető, hogy állásfoglalásuk szilárd falán megtört az Állami Egyházügyi Hivatal cenzúratörekvése, és tisztán érvényesülhettek a kulturális és tudományos szempontok. Helytállásuk nagy támaszt jelentett a szerkesztői elképzelések zavartalan végrehajtásában. A több éven keresztül évi két szám helyett 1992-ben már évente négy alkalommal jelentkezett a Diakonia, ekkor már Bizik László helyettes szerkesztő segítségével. Több tematikus szám megjelenése vált így valóra, többek között a kisebbségek, a szegénység, az abortusz, az agapé, majd az egyházi rendszerváltás témaköréből. Külön ki kell emelnünk, hogy számos nemzetközileg elismert tudós, köztük több katolikus teológus is küldött tanulmányt a folyóirat számára. Azt a szellemi és lelki gazdagságot, amelyet a Diakonia 15 évfolyama magába rejt, a Kendeh K. Tünde által összeállított Repertórium most sokak örömére és hasznára megmenti az utókor számára. id. Fabiny Tibor Luther Gerhard Ebeling: Luther. Bevezetés a reformátor gondolkodásába. (Magyar Luther Könyvek 6.) Magyarországi Luther Szövetség, 1997. Gerhard Ebeling (született: 1912) zürichi teológus neve nem ismeretlen a magyar olvasók számára. Az elmúlt három évben két kiadvány is megjelent tőle a Hermeneutikai Füzetek című sorozatban: Egyháztörténet és értelmezéstörténet (HF 2) és Isten és Szó (HF 7). Méltó, hogy a most megjelent harmadik, s terjedelmében leghosszabb Ebelingmíí: a számos világnyelvre lefordított Lutherkönyv a „Magyar Luther Könyvek'" sorozatban kapott helyet. A könyv fordítója Szita Szilvia, aki már a lutheri Előszókat (MLK 2) is ízes magyar nyelven adta vissza. A nyelvi és teológiai lektorálás Csepregi Zoltán munkája. Ebelingnek ez a műve azonban távolról sem csupán egy a sok Lutherről szóló könyv közül. Ebeling nem kiszínezett, legendás életrajzot, de nem is száraz tudományos értekezést írt, hanem Luther gondolkodásába kívánja bevezetni az olvasót. Eredetileg a könyv anyaga egy olyan előadássorozat volt, amelyet Ebeling egy nem teológiára specializálódott egyetemi hallgatóságnak tartott, s Wittenbergre utalva rámutatott, hogy az „egyetemek történetében nem volt arra példa, hogy ... előadótermek ... ekkora erővel mozgatták volna meg a világot" (10. old.). Ebeling már doktori disszertációját is Luther hermeneutikájáról írta (1942). Számára Luther annak az „Új hermeneutikának" az útegyengetője, amelyet Ernst Fuchs-szal együtt az ö nevével jegyzi a legújabb idők hermeneutika története. Nem véletlen ezért, hogy könyve első fejezetének ezt a címet adja: „Luther mint neves esemény". Tehát nem hagyományos-tudományos módszerrel vizsgálja Luther személyét vagy tanítását, hanem kimondottan célja, hogy hermeneutikai módszerrel „megnyissa" Luther gondolkodását a mai emberek számára. Ezért elsősorban Luther gondolkodására sajátosan jellemző feszültségeket, antitéziseket kutatja. Ezek a következők: filozófia és teológia, betű és lélek, törvény és evangélium, személy és
