Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 3-4. sz.

Kulturális figyelő

rio nem latinul, hanem magyarul szólal meg, eltörpül a tagolás jelentősége, hiszen a fordítók már a fordítói munkában is mint értelmezők lépnek föl, ezért szívük joga, hogy tulajdon interpretációjukat - a magyar szöveget tagolással és maguk választotta mottókkal hangsúlyozzák. E mottók már annak a kölcsönhatásnak a gyümölcsei, mely a munka során a szöveg és közöttük jött létre. Bízom benne, hogy a magár fordítás is képes lesz olvasóját ugyanígy megszólítani és újabb értelmezéseket életre hívni, melyek még mindig ugyanazt a Luthert juttatják szóhoz. Annak reményében, hogy A szolgai akarat még sok kiadást megér, néhány könnyen pótolható hiányoságra is szeretném felhívni a figyelmet. A bibliai idézetek helyét sajnos csak ott adja meg a magyar fordítás, ahol Luther maga ezt megjelöli. Hasznos volna a legtöbb modern kiadás mintájára a többi igehelyet is zárójelben, a margón vagy jegyzetben közölni. A második megjegyésem az antik auktorokból való citátumokat érinti. Az Erasmusszal vitázó Luther sűrűn hivatkozik iskolai auktoraira, főként Horatiusra és Vergiliusra. A magyar fordítás ezeket az idézeteket prózában hozza (ráadásul helymegjelölés nélkül). Nem kerülne nagy fáradtságba a klasszikus költőket ezek klasszikus magyar műfordításaiból idézni a szövegben. (Hogy a latin és a görög nevek helyesírása A szolgai akarat-ban igencsak ingadozó, bizonyára nem a fordítók vétke.) A legtöbb korrekcióra a jegyzetek szorulnak. Kevesen is vannak, szűkszavúak is és néhol szinte érthetetlenek. Az olvasó például hiába keresné annak a magyarázatát, kiket takar a „szofista" csúfnév (t.i. a skolasztikus teolgóusokat) és miért. Hogy aztán ez a „szofista" magyarul néhol „bölcsész" lesz, az már fordítási kérdés (lehet hogy a köznyelvben már ennek a szónak is pejoratív értelme volna?). A számomra megmagyarázhatatlan jegyzetekből csak kettőt idézek: „8 Paraklesis Erasmus műve 1516-ból (Elszakadás)." „21 Assertiones Luther műve (szabaddá nyilvánítás)." A szöveg 36. oldaláról kiderül, hogy a 8. jegyzet valójában Erasmus 1516-os Újszövetség-kiadásának előszavára - mely a Paraklesis feliratot viseli - vonatkozik, de hogyan lesz a közismerten 'vigasztalás, bátorítás, pártfogás, biztatás, buzdítás'jelentésű görög szóból „Elszakadás", az rejtély. A 182. oldalon viszont az Assertio omni um articulorum c. Luther-műről van szó (1521), ám az assertio mint a 12. oldalon helyesen olvasható - „elkötelező kijelentés", esetleg „leszögezés" lehet magyarul, tehát a zárójeles magyarázat csak félrevezeti az olvasót. Nem szaporítom a példákat. Befejezésül azonban óvni szeretném a - remélhetőleg számos - olvasót egy fenyegető tévedéstől: Ne a Luther-műből próbáljuk megismerni Erasmus^ teológiáját. Ez méltánytalanság volna vele szemben, hisz ő emberi gyengéi dacára teológusként is nagy érdemekettud ha t ma gá ónak. Magyarul viszont a De liberó Arbitrio egy rövid részletét kivéve teológiai műveiből semmi sem olvasható. Luther megelőzte ebben, mégsem szabad visszaélnünk ezzel a történelmi esetlegességgel, s míg nem olvastuk Erasmust magát, ne ítéljünk róla elhamarkodottan, úgy, ahog ezt Luther vitairata a szánkba adja. Az „erasmusi"jelzőlutheránus körökben mára kétségtelenül szitokszóvá lett, noha hitújító eleink még inkább dicséretként alkalmazták. Ezzel a figyelmeztetéssel nem kérdójelezem meg Luther igazát, kritikája valóban telibe talál: feltárja az erasmusi humanizmus gyenge pontjait, s új utat jelöl ki; mégsem vonja kétségbe azt, amit ez a humanizmus midaddig alkotott, s amivel hozzájárult a reformáció teológiai forradalmához. Ezeket az erasmusi gondolatokat megismerni és értékelni régi tartozásunké Csepregi Zoltán Luther élete képekben Klaus Zimmermann: Luther Márton élete képekben. 19. századi illusztrációk alapján. A Kőbányai Evangélikus Egyházközség kiadványa. Budapest, 1996. 38 l. Bizonyára sokaknak jelent örömöt Klaus Zimmermann Luther Márton élete képekben c. művének a Luther-év kapcsán megjelent magyar fordítása. Luther iránt megnövekedett érdeklődés miatt is, a Magyar Luther Társaság az elmúlt években több alapvető