Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 3-4. sz.

Evangélikus műhelyek Fabiny Tamás: Veöreös Imre dolgozószobájában

Szolgálati naplóit egész lelkészi működése során vezette: milyen textusról tartott igehirdetést, bibliaórát, kit látogatott meg. Az irodalmi és művészeti naplóiban jelenleg a tizenhatodiknál tart - évek és évtizedek múltán is vissza tud lapozni egy-egy naphoz, ahol ott a feljegyzés egy szép Füst Milán versről, egy tanulságos tv-műsorról,vagy éppen arról, hogy akkor hallgatta meg Penderecki Lukács-passióját. A teológia és az irodalom mellett még a zene játszik különösen nagy szerepet életében. A könyvespolcok közé valóságos zenesarok ékelődik. („Ma már csak lemezen vagy rádióközvetítésben hallgathatok zenét, de régebben rendszeresen jártam az Erkel Színházba és a Zeneakadémiára. Ha fejlhallgatóval, sztereóban hallgatom a közvetítést, felidéződik bennem az, amikor a jobboldali erkély 3-4. sorában ültem...") A jobb oldali könyvszekrényen állnak, katonás rendben, a szolgálati vázlatok, szinte pályája legelejétől fogva. Javarészt gyorsírással, nyolcadív alakban. („Érettségi utáni nyáron autodidakta módon tanultam meg a gyorsírást. Ennek nemcsak egyetemista éveim alatt vettem hasznát, hanem minden készülésem során is. Olykor ugyanis olyan sebesen jönnek a gondolataim, hogy más módon fel sem tudnám jegyezni őket.") Kérdezem, hogyan dolgozik. Elmondja, hogy a téma vagy a textus gyűrűzik, forog gondolataiban; ha valami hirtelen eszébe jut róla, azonnal lejegyzi. Olykor ledől a szobában álló díványra, és szabadjára engedi gondolatait. („Termékenyek a hajnali félórák. Felébredve jegyzetelni kezdek. Ekkor néha még gyorsírással is alig bírom követni a gondolatok özönlését. Ismételten eszembejut a 127. zsoltár 2. verse: Szerelmesének álmában ad eleget az Úr.") Tovább kérdezem műhelymunkájáról. Elmondja, hogy különösen az első mondatot, a tengelyt keresi. Ez a megtalált első láncszem lesz esetleg a cím is. („Ha megvan a kiindulópont, a többi szinte már 'magától' pereg, s itt természetesen Reményikkel együtt vallom, hogy ez a 'magától': a kegyelem. Ekkor már gyorsan fut a gombolyag, ezért kell a gyorsírás.") Ha kész a pongyola fogalmazás, átolvasás után lehet csiszolgatni. Nem könnyű valamit beszúrni, kihagyni vagy átcsoportosítani, hiszen a láncszemek egymáshoz csatlakoznak. Mindez igehirdetésre való készülésre és esszéírásra egyaránt érvényes. Tanulmányok írásakor az öszegyűjtött anyag rendezése és továbbágaztatása a következő lépés. Miután végigvezetett műhelyén, az ablak felé fordul. Mindketten kitekintünk, nézzük a hulló faleveleket. („Nézd ezt azablakot, Tamás. Járni már keveset tudok, de itt végigélem az évszakok változását. Én, aki mindig a természet barátja voltam, nem tudok kimenni. De itt kaptam egy kis természetet. Télen a hó, tavasszal a rügyezés, nyáron a lombok, most az őszi kép. Szép ez így.") A lombjait méltóságteljesen hullató fa mögött jól látni a Vajda Péter utcai templom keresztjét. Veöreös Imre közel harminc évig szolgált itt is. Tudom, szerette ezt a helyet, mert a szószék alacsony, a hallgatóság közeli. Most, hogy megismerhettem műhelyét és szerszámait, fülembe cseng még egy mondata: „A szerszámok csak eszközök a legnagyobbnak érzett alkotófeladatomhoz, az igehirdetéshez."