Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 3-4. sz.

Szabó István: A határok teológusa Paul Tillich:Rendszeres teológia

SZABÓ ISTVÁN A határok teológusa Paul Tillich: Rendszeres teológia Örömmel teszek eleget a Credo kérésének, hogy Paul Tillich „Rendszeres teológiája" magyar nyelvű megjelenése okán néhány fordítással kapcsolatos kérdést és magát az egész munkát illető' megjegyzést tegyek, mintegy ajánlásképpen is. A hetvenes évek végének, nyolcvanas évek elejének magyarországi viszonyaira visszagondolva, feltételezem, hogy számos teológus hallgató és lelkipásztor hozzám hasonló módon olvashatta Tillich munkáinak fordításait: szamizdatban. Jól emlékszem Tillich egyik fontos munkájának (A hit dinamikája) gépiratos fordítására (a fordító nevére, sajnos, nem), amely talán három vagy négy napig lehetett nálam, és már kellett is visszaadnom a „kölcsönzőnek". Arra is emlékszem, hogy a németül, de főleg angolul tanuló diákok (nem hivatalos) nyelvi gyakorlatként fordítottak maguknak egy-egy Tillich prédikációt, esszé-részletet (később a budapesti református teológián Szűcs Ferenc professzor vezetésével már jelentősebb részeket is a Rendszeres teológiából). S ha Tillich nem is volt olyan népszerű, mint Bonhoeffer (akinek „Ki vagyok én?" című verse nyilván több tucat fordításban készült el az idők folyamán), mégis ott volt a (kiadás reménye nélkül) fordítandó „nagyok" között. Még inkább az olvasandók között! Az én első olvasói és fordítói tapasztalataim is erre az időszakra mennek vissza, amikor nem értük, nem érhettük be a Tillich munkásságáról amúgy is szórványosan megjelenő és olykor ideologikus értékelésekben eltorzított ismertetésekkel (lásd például az 1984-ben Debrecenben kiadott Tillich szöveggyűjtemény utószavát), mi magát a szerzőt akartuk „hallani". S bár akkor a „Rendszeres Teológia" három kötete monumentálisnak tűnt, a többi „nagyok"-hoz (Barth, Bonhoeffer, Niebuhr) képest Tillich egyszerű mondatai, célratörő fogalmazása, sajátos szemléletmódja, értekezéseinek viszonylag kevés utalást tartalmazó, tiszta esszéjellege könnyű olvasmánnyá tette munkáit. Am éppen Tillich volt az, akihez első „fordítói" kudarcom is kötődik. Az egyik diáktársam a világvallások párbeszédének teológiai jelentőségéről írta vizsgadolgozatát, és ehhez Tillich könyvét (Christianity and the Encounter of the World Religions) is előbányászta a szemináriumi könyvtárból, és velem fordíttatott belőle részleteket, helyesebben egy bekapcsolt magnóra olvastam fel így-úgy megértett szakaszokat, mintegy tartalmi kivonatul. Beadott munkájáról a szakprofesszori vélemény az lett, hogy a dolgozat igen figyelemre méltó, de rendkívül lehúzza a csapnivaló fordítás. Akápláni évet követően Chicagóban töltöttem egy ösztöndíjas évet, áthallgató diákként részben azon az egyetemen, ahol élete utolsó éveiben Tillich