Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 3-4. sz.

Várszegi Asztrik: Pannonhalma millenniuma (996-1996)

tesei 1802 óta betöltenek: predicate et docete! Hirdessétek az evangéliumot és tanítsatok! Alegújabbkori munkakör, a középiskolai tanítás tette szükségessé, hogy hatalmas könyvtárat építsenek. Pákh János és Engel Pál vezetésével épült meg a XLX. század első felében. 1831-ben Pannonhalmán jártában Kazinczy Ferenc már leírja és dicséri a könyvtár pazar és lenyűgöző' épületét. Körülbelül 350 000 kötet könyv van benne. Néhány értékes középkori kézirat, ősnyomtatványok vannak, régi magyar könyvek során át egészen máig minden szakterületről gyűjtötte és gyűjti anyagát a könyvtár. A templom és monostor mellett van a bencések gimnáziumának és diákotthonának épülettömbje. A modern épületet 1939 és 1943 között építették. Azóta nemzedékek Alma Matere a pannonhalmi iskola. Két éve (1994-ben) kezdődött el a négyosztályos gimnáziumi rendszerről a hatosztályosra való áttérés. Bencés közösségünk hagyományai és saját múltja iránti tiszteletből méltó módon akarta megünnepelni alapításának, magyarországi munkálkodásának ezredik évét. Megemlékező ünnepségsorozatát úgy tervezte, hogy azok találkozások és egyúttal közös útkeresés legyenek. Találkoztunk diákjainkkal, a Pannonhalma Barátainak Köre hazai és külföldi tagjaival, a régió ifjúságával, meghívtuk a katolikusokat augusztus 20-án nemzeti zarándoklatra, itt nyitották meg az új tanévet az általánosés középiskolák tanulóiank, csúcspontja az ünnepeknek II. János Pál pápa magyarországi, ezen belül pannonhalmi látogatása volt. A bencés közösség ökumenikus elkötelezettségét juttatta kifejezésre a Keresztény Egység Napja szeptember 14-én, a bencés rend egyetemes kapcsolatait mélyítette el a Bencés Konföderáció Apátjainak nálunk tett látogatása. A bencések anyamonostorának, Montecassinonak apátjával megújítottuk az 1212-ben megkötött imaszövetséget. Millenniumi rendezvényeink, a Pannonhalma ezer esztendejét bemutató Möns Sacer kiállítást is beleértve, azt célozták, hogy a kereszténység harmadik évezredének, keresztény magyarságunk második évezredének küszöbén Pannonhalma „hegyre épült városként", a remény jeleként szeretett volna szolgálni. A Pannonhalmára érkező a hatalmas vaskaput pillantja meg. A kapu figurái, a tudományok és az ember világának jelképei a kereszt metszőpontjában találkoznak. Ennek a keresztnek a keresztény küldetésnek jegyében él ez a közösség, amely Európában ezerötszáz éve, nálunk ezer éve „imádkozik és dolgozik". Imádságával lelket, egy nemzet lelkét akarja nemesíteni, munkájával, oktató-nevelő munka és lelkipásztorkodás, egy szavakkal ki nem fejezhető tapasztalatot akar továbbadni: az Isten szeretet.