Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 1-2. sz.

Kulturális figyelő

játos felismerés rejlett: nincs szentebb emberi tevékenység a nevelésnél. Semmivel sem „érdemelhetik ki" szerintük jobban az örök üdvösséget, mint azzal, hogy istenfélő', becsületes és munkaszerető gyermeket nevelnek. Am a gyermekek, a tanítványok sem hálátlanok. Élvezetes és megható olvasmány, miként emlékezik vissza Kiss József és Mikszáth Kálmán a Hét hasábjain szeretett rimaszombati tanárukra, Baksay Istvánra. A katolikus és nem eminens nyíregyházi diák, Krúdy Gyula a legnagyobb szeretettel szól tanárairól, köztük Porubszky tanár úrról: „... rajtakapom magam, hogy néha csak azért szeretném kivágni a rezet írásaimban, hogy az öreg Porubszky ott Nyíregyházán meg legyen velem elégedve". Érdekes szülői olvasmány Berzsenyi Dániel levele fiainak soproni tanárához. Kedves meglepetés a kiállítás látogatója számára a rozsnyói paravánon a keveset emlegetett kitűnő festő, Tichy Kálmán önarcképe, az aszódi vitrinben Petőfi somfabotja, a pesti gimnázium tárlójában Arany János névjegykártyája, melyen Piroska unokája hiányzását igazolja 1877-ben. A figyelmes néző még sok böngésznivalót, nemcsak kultúr-, de kultusztörténeti különlegességet fedezhet fel, Gyóni Géza, volt szarvasi diák utolsó ceruzája, sírjáról való virágok megrázóan vetítik elénk a költő tragikus sorsát. A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatásával, múzeumok, gyűjtemények, iskolák munkatársainak szellemi és fizikai segítségével jött létre. (Evangélikus Teológiai Akadémia, 1147 Budapest, Rózsavölgyi köz 3. Megtekinthető július 10-ig, szombatos vasárnap kivételével.) Ratzky Rita Márai Sándor: Kassai polgárok Az Evangélium Színház előadása Az Evangélium Színház immár hatodik éve működik. Jóllehet a művészeti vezető-rendező, Udvaros Béla és a színészek nagy többsége korábban már rangot vívott ki magának, a szakmai közvélemény és főleg a világi sajtó kevésbé vette észre a rendre színvonalas előadásokat. A jelek szerint talán az egyházak körében támogatásra talál ez a nemes kezdeményezés. Jóllehet a darabok nem közvetlenül hitépítő jellegűek, hanem az igazi művészet segítségével közvetítenek egyetemes emberi és keresztény értékeket. Márai Sándor veretes darabjának színpadra állítása nagy kihívást jelentett a társulatnak, tekintettel a dráma erős gondolati tartalmára és nehéz nyelvezetére. A csekély anyagi támogatás következtében a díszleteket is egyszerűen és leleményesen kellett megoldaniuk. A Dunapalota közönsége mégis nagyszerű élményben részesülhetett. Az előadások híre szinte szájról szájra járt, aminek következtében szinte mindig telt ház előtt ment a darab. A Kassai polgárok a helytállás drámája. Egy város lakossága, igazi vészhelyzetben közösséggé formálódik. Amikor 1311-ben Omodé nádor hadai, Róbert Károly hallgatólagos beleegyezésével, megtámadják Kassát, több polgárát felkoncolják, a közösség az ellenállás útját választja. János mester, a kőfaragó (Bitskey Tibor remek alakításában) képes kilépni a művészi lét védettségéből, és a felkelők vezetője lesz. Egyéni élete tele van küzdelemmel, viszonozatlan vággyal és töprengéssel, de a városért mindent megtesz. Pedig nem akar hős lenni. „A művész dolga, hogy veszély és válság pillanatában az ember lelkiismerete legyen" - hangzik a darabban Márai ars poeticája. Ez a lelki érzékenység és igazságérzet vezérli a kőfaragó szobrászt, valamint az a tudat, hogy háza egy évszázada áll már Kassa főterén, ő otthon van abban a városban. Művészi eszközével, a vésővel, hadba is indul Kassa függetlenségéért, és nyíltsisakos küzdelemben megöli a betolakodót. János mester és társai hősiessége megvédi a város jogát és függetlenségét. A személyes példaadás nyomán a közösség is magára talál: nemcsak felsorakozik János mester mögé, de a peres eljárás során egy emberként ki is áll mellette. Ezért egy művész személyes vállalása mellett a közösség helytállásának drámája is ez. Ez a közösség pedig a történelem színpadán ekkor megjelenő és mindinkább izmosodó rend: a polgárság. Amelynek hivatástudata, nemzeti kötődése és önfeláldozása jól megfér