Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 1-2. sz.

Szentpétery Péter: Hol a határ? Egyház, szekta, kultusz, álvallás, valláspótlék

vertelen) katonai szolgálatot, és nem vesznek részt a választásokon. A vérátömlesztést is „kannibalizmusnak" nevezik.

8 A Krisna-tudat Nemzetközi Társasága neohinduista mozgalom, közösség. A hinduizmus esetében nehéz szektáról beszélni, hiszen nincs olyan szilárd tanrendszere, amelyhez képest az eltérést nyilvánvalóan ki lehetne mutatni. Elég ha bizonyos alapelveket elfogad. Bár szigorúan szabályozott életük, a hajnali négykor kezdődő meditáció, a furcsa ruházat, életidegenség a többség számára taszító lehet, adminisztratív fellépést mégsem indokol.

9 Igaz, ha csak rajtuk múlna, szívesen bevezetnék a kasztrendszert. Az Egyesítő „Egyház", ismertebb nevén Moon-szekta a kézikönyvben ifjúsági vallásként (Jugendreligion) szerepel, a kifejezést Haack vezette be 1974-ben, azokra az új vallási mozgalmakra vonatkoztatva, amelyek elsősorban a 18-35 éveseket kívánják megnyerni. Eszerint a Krisna-hit és a szcientológia is ide tartozik. A koreai „tiszteletes" (1919-) önmagát Jézus műve beteljesítójeként (negyedik), házasságát „a Bárány mennyegzójeként" (Jel 19, 6 kk) hirdeti. Atagoktól feltétlen engedelmességet követel, az állandó agymosástól személyiségük torzul, korábbi kapcsolataik megszakadnak.

10 Ez nagyobb figyelmet érdemel, mint a tömeges „esküvők" a találomra kiválasztott társakkal, legutóbb a múlt év nyarán 36 ezer pár 163 országból.

11 A szcientológia a pszicho-szervezetekhez (pszichokultuszokhoz) tartozik, amelyek különböző eredetű pszichotechnikákat alkalmaznak a tagok életének megváltoztatására és szabályozására. Most csak annyit említsünk, hogy az alapító L. R. Hubbard „Etikájának" célja igen különös: „az ellenséges szándékokat el kell távolítani a környezetből." Ha pedig ez megtörtént, az „idegen szándékokat", azaz, a csoportétól eltérőket is el kell távolítani. így lesz lehetséges mindenki számára a haladás.

12 Hová?! A szekták, kultuszok, különféle vonzó és kevésbé vonzó vallási közösségek létét egy demokratikus államban kénytelenek vagyunk tényként elfogadni. Hiszen mindaddig, amíg mások életét, testi épségét, egészségét nem veszélyeztetik, csak valamiféle cenzúrával, „gondolatrendőrséggel" lehetne fellépni ellenük. A más szervezetekben elkövetett bűn, erkölcstele»ség azonban nem fedheti el, nem bagatellizálhatja emberek „vallásos" tönkretételét. Ez természetesen a (keresztény) egyházakra, képviselőikre is vonatkozik. Ha pedig kifejezetten törvénybe ütköző visszaélés nem mutatható ki, az egyházaknak akkor is rá kell mutatniuk a Szentírással összeférhetetlen tanításokra. Úgy látszik, hogy a „szektakérdés" komoly gondot okoz az egykori szocialista országokban, különösen a volt Szovjetunióban. Egyházi konferenciákon állandóan előkerül. Tegyük hozzá, hogy nálunk - úgy tűnik - mintha jelentőségénél nagyobb publicitást kapna. Az Oktatáskutató Intézet említett felmérése is ezt támasztja alá: „A Magyar Gallup Intézet 1993 áprilisában véletlenszerűen kiválasztott felnőtteken vizsgálatot végzett, aminek egyik kérdés-blokkja éppen a kisebb egyházak társadalmi ismertségére vonatkozott. A vizsgálat nagyon tarka, sokszínű képet 8 Handbuch (ld. 6. jegyzet) 243 és 288k 9 i.m. 617kk 10 i.m. 819kk 11 Az igaz család és én - Sun Nyung Moon tiszteletes, Világbéke Szövetség, Pesti Vigadó 1995. november 10. 9 - itt 360 000 szerepel, hibásan. A beszéd a másnapi Magyar Hírlapban egész oldalas fizetett hirdetésként is megjelent. 12 Handbuch (ld. 6. jegyzet) 859k, 875 A könyv minden közösséggel kapcsolatban gyakorlati tanácsokat ad. Lényegében mindent elárulnak az egyházi helyiségek esetleges rendelkezésükre bocsátására adott válaszok (kivételesen, semmi esetre sem, nem jön számításba, nem lehetséges, stb.).