Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 1 (1995) 1-2. sz.

Szigeti Jenő: Tallózgatás egy Washington környéki telefonkönyvben

itt, köztük egy koreai, egy meg ázsiai híveket tömörít. Az egyházból még 1918-20-ban kiszakadt reformmozgalomnak (Seventh-day Adventist Reform Movement) is van itt egy gyülekezete. Természetesen nagy súllyal vannak jelen ezen a területen a történelmi egyházak gyülekezetei is. Mivel Amerika a népek nagy olvasztótégelye, az otthonról elszárma­zottak itt vallásfelekezeteikben is őrzik identitástudatukat. Különböző autokefal gyülekezetekhez tartozó ortodox közösségek élnek itt. Van, aki bizánci katolikusnak, a másik görög ortodoxnak, antiochiainak vagy akár etiópiai rítusúnak vallja magát. Rajtuk kívül az ukrán ortodox és az örmény egyháznak is van itt gyülekezete. A római katolikusoknak 48 templomuk, gyülekezetük van ezen a területen. Iskoláik működnek és szemmel láthatóan virágzó életet élnek. Az Egyesült Államok­ban 1982-ben - ez az utolsó általam ismert adat - 51 millió katolikus élt, ami a lakosság 22 százalékát tette ki. Hét kardinálisuk volt. Olaszországon kívül ez a legnagyobb egyházterület a római egyházban. Élt itt egy lengyel nemzeti katolikus egyház is, Adelphi nevű kis városkában. A történelmi protestáns egyházak közül az anglikán egyházból kialakult, lénye­gében az anglikán teológiai, egyházszervezeti gondolkodást követő episzkopális egy­háznak 47 gyülekezete van. Hozzájuk lehet sorolni azt a két gyülekezetet, amelyik anglikán katolikusként határozta meg magát. A különböző irányzatú presbiteriánus egyházaknak 64 gyülekezete van itt, köztük hat koreai. Az egyik genfinek mondja magát, ami valószínűleg azt jelenti, hogy ez az egyház szigorúan elkötelezi magát a genfi tradíció mellett. Van ezek között a gyülekezetek között ortodox presbiteriánus, egyesült reformált, és van olyan szervezet is, amely amerikai voltát igyekszik hang­súlyozni. A lutheránus egyházak is ugyanilyen tarka képet mutatnak. 49 gyülekeze­tük közül nagyon sok a Missouri-zsinat perfekcionalista irányzatát követi, vannak, amelyek evangéliumi lutheránusoknak tartják magukat. Meg keh emlékezni még néhány nagy történelmi gyökerű szabadegyházról, többek között a mennonitákról, akik az anabaptista hagyományok megőrzéséért, feltárásá­ért sokat tesznek. Nekik négy gyülekezetük van. A cseh-morva testvérek mozgalma is hasonló kegyességi színt mutat. Két gyülekezetük is működik itt. Emmanuel Swedenborg (1688-1772) hívei már 1784-ben James Glen vezetésével olvasókört alapítottak Philadelphiában. Mára már csaknem elenyésztek gyülekezeteik. * Mitchellville-ben működik egy „Új Jeruzsálem" nevű gyülekezetük. Az Egyesült Államok vallásos életét a 19. század végétől nagyban befolyásolták azok az ébredési mozgalmak, amelyek a késő puritán kegyesség alapján a megszen­telődést, az Istennek mindenben engedelmes életet tartották a legfontosabbnak. Ebből alakult ki a Church of Holiness mozgalom, amelyhez az Egyesült Államokban több mint húsz nagyobb egyházcsoport tartozik legalább 1 millió taggal. Vannak köztük általános evangéliumi gyülekezetek, vannak baptista, metodista, pünkösdista gyökerűek. A legnagyobb közülük a Church of God, a Nazarénusok gyülekezetei, amelyekből többet is találunk. A vizsgált területen van még több ökumenikus, általános keresztény gyülekezet is. Előfordulnak a helyi önkormányzatok által fenntartott gyülekezetek, melyek hitvallásosan semlegesek. Vannak köztük olyanok, amelyek a liberális irányzat felé hajlanak, mások meg nagyon tradicionalisták. Némelyek általában „keresztény" gyülekezetnek tartják magukat, elhatárolódva minden (sokszor egymással feszült­ségben élő) egyházi szervezettől. Több mint 70 ilyen nehezen meghatározható jellegű gyülekezet van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom