Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 1 (1995) 1-2. sz.

Tóth-Szöllős Mihály: Múlt és jövő között. Az evangélikus egyház zsinata

engedni. Szükségesnek tartom, hogy a zsinat átgondolja, mit szeretne elérni az egyházmegyék és egyházkerületek területének esetleges átrendezésével. Sokféle szempontot kell itt figyelembe venni, és mindig fel kellene tennünk azt a kérdést is, hogy a kívánt cél csak egyféle módon, tehát csak területi beosztás megváltoztatásával érhetó'-e el? Nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy új kerületi beosztásban mégis megmaradnak bizonyos régi problémák? E kérdések végiggondolásában még csak az elsó' lépéseknél tartmik. Azsinat befejezését az elmondottak miatt, tehát a még megvitatásra váró kérdések és a törvénykönyv összehangolásának feladata miatt, nem tartom közelinek. Nem tartom lehetetlennek, hogy a zsinatnak ki kell töltenie teljes hatéves mandátumát (1991-1997). Ez olyan szükséghelyzet, amelyet a törvénykönyv elkészítésénél tapasztalatként is jó lenne majd számításba venni. Andorka Rudolf Hátra van még több nagyon fontos és - szerintem - meglehetősen vitatott törvény, közöttük az egyetemes egyház vezetésére és a területi beosztásra, közérthetőbben: az egyházkerületekre, vagyis a püspökökre vonatkozó döntések. Mivel még általános vita sem volt az utóbbiról, nem látszik világosan, milyen álláspontok rajzolódnak ki, és mekkora a támogatottságuk. Talán van értelme annak, hogy ezzel kapcsolatos véleményemet itt kifejtsem. Foglalkozásomnál és beosztásomnál fogva „kívülről" is látom az egyházi viszonyokat. Némi ismeretem van a külföldi evangélikus egyházakról is. Ennek alapján nagyon szerencsétlennek tartanám, ha a jelenlegi kettőnél több egyházkerület mellett döntenénk. Mindenekelőtt nem indokolná az ilyen döntést a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) tagjainak száma. Szociológiai felvételek szerint legfeljebb kétszázezer olyan „evangélikus hátterű" személlyel számolhatunk, aki úgy érzi, hogy valami köze van a MEE-hoz, aki vallásosnak mondja magát. Legjobb esetben harminc-negyvenezer több-kevesebb rendszerességgel „gyakorló" hívünk van. Ilyen számú egyháztag nem indokolja kettőnél több püspök létét. További egyházkerületek létesítése szükségképpen kiadásokkal jár. Tisztában kell azzal lennünk, hogy igen távol állunk attól, hogy a magyarországi egyházak híveik adójából vagy adományaiból el tudnák magukat tartani. Ebben a helyzetben az egyházhoz nem kötődő magyar állampolgárok nyilván fokozottabban odafigyelnek, hogy az egyházak mire költik a részben az állami költségvetésből kapott összegeket. Félek, hogy igen rossz visszhangja lenne annak, ha a zsinati munka eredményét úgy lehetne beállítani, hogy több évi tanácskozás után elhatároztuk, hogy a jelenleginél több püspökség fenntartására fordítjuk szűkös pénzeszközeinket. Nyilván a gyülekezetek fenntartására, elsorvadásuk feltartóztatására, diakóniai munkára, iskolákra, szociális intézményekre kellene szabad erőforrásainkat összpontosítani. Szeretném, ha a zsinat minél előbb befejeződne. A borúlátóbb zsinati anyák és atyák 1997 első felére várják a befejezést. Ez számomra is, sajnos, végső határidő, mert 1997 őszén - a rektori megbízás lejárta után - egy évre külföldre tervezek menni, így nem tudok majd a zsinati munkában részt venni. Pedig szeretném társelnöki feladatomat teljes egészében teljesíteni. Harmati Béla A zsinat számára a hátralevő időben az a feladat, hogy próbálja meggyorsítani a munkát. Ehhez módosítani kellene a zsinati ügyrendet, az elnöklés rendjét, hogy nagyobb beleszólással tudja az elnök irányítani az ügyrendet, és csökkentse a felesleges hozzászólásokat és vitákat. A jelenlegi tempóban - véleményem szerint - nem