Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 1 (1995) 1-2. sz.
Tóth-Szöllős Mihály: Múlt és jövő között. Az evangélikus egyház zsinata
TÓTH-SZÖLLŐS MIHÁLY Múlt és jövő között Az evangélikus egyház zsinata 1991. június 8-án nyitották meg a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatát. A zsinat célja új egyházi alkotmány elkészítése. Azóta négy esztendő telt el. A zsinat iránt hol több } hol kevesebb érdeklődés mutatkozott meg. Az egyes ülésszakokról az Evangélikus Elet mellékleteként rendszeresen megjelenő Zsinati Híradó adott részletesnek mondható tájékoztatást. A zsinatot megelőzte egy hosszabb előkészítő időszak, melyben fórumokon és bizottságokban számtalan kérdést dolgoztak fel, hogy már előzetesen számba vegyék, mi mindenre kell kiterjednie a zsinat törvényalkotásának. Ez az előkészítő munka, majd a fórumokon felmerült kérdések segítettek abban, hogy minél szélesebb körben szóljanak hozzá egyházunk tagjai, vagy az egyes törvények megfogalmazásában ötletekkel formálják a törvényalkotó atyák gondolkodását, a törvények pontos megfogalmazását. Szerkesztőbizottságunk jónak látta, hogy négy év után összefoglaló, értékelő cikkek jelenjenek meg a zsinat megtett útjáról. Ezért öt kérdésből álló „csomagot" állítottunk össze. A kérdéseket a zsinat két elnökének: dr. Reuss Andrásnak és dr. Andorka Rudolfnak; valamint dr. Harmati Béla püspöknek és dr. Koczor Miklós zsinati gazdának tettük fel. Az egyes válaszokat kérdéscsoportonként sem összegezzük, a zsinati munka eredményességének vagy eredménytelenségének megítélését az olvasóra bízzuk. 1. Hogyan ítéli meg a zsinat kezdetét 1 ? Korai volt-e az összehívás, vagy éppen ellenkezőleg - kései? Reuss András A zsinat összehívásának gondolatát az a szándék vezérelte, hogy üljön össze és munkálkodjék az a testület, amely kiváltképpen hivatott az evangélikus egyház életét meghatározó döntéseket hozni. Kései volt a zsinat összehívása, ha arra gondolunk, hogy sokkal korábban meg kellett volna indulnia egyházunkban egy olyan folyamatnak, amely szabad és őszinte véleménycsere után, pontos szabályok szerint jogi kereteket, azaz törvényeket hoz az egyházi élet rendjére a rendszerváltás utáni helyzetben. Kései volt az összehívás akkor is, ha azt vesszük figyelembe, hogy az egyházi törvények megalkotása, korsze-
