Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
I. Közlemények
94 Kisnémet Fülöp OSB meg ismeréséhez is, különös tekintettel arra a tényre, hogy Békés Gellért közel fél évszázadon át a magyar emigráció egyik kulcsfigurájaként élt és tevékenykedett Rómában, ezáltal teológusként lehetősége nyílt a nemzetközi diskurzusban való figyelmes és aktív részvételre. A dolgozat első felében röviden felidézem életútját, majd az ökumené szolgálatában vég zett tevékenységét foglalom össze. A tanulmány nagyobb részében publikációi alapján vizsgálom ökumenikus teológiájának körvonalait: hat tematikus egységben tekintem át nagyjából 50 tanulmányának tanulságait, és kísérletet teszek arra, hogy jelentőségüket azáltal is megragadjam, hogy a publikációkat elhelyezzem a hazai kutatástörténet napjainkig tartó ívében. Fontosnak tartottam áttekinteni a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Kézirattárában őrzött hagyaték ának 4 releváns részét, így a 23 témában csoportosított 116 doboznyi iratanyag alábbi egységeit vizsgáltam meg: 5 tanulmányai, teológiai munkái, egyetemi oktatói munkássága, saját kéziratai a Katolikus Szemlé ben, valamint az ökumené és vallásszabadság témájához sorolt vegyes dokumentumok. A kézirattári kutatás eredményeit az egyes vonatkozó témák ismertetésekor mutatom be. Békés Gellért életútja Békés József 1915. január 3án Budapesten született egy józsefvárosi kereskedőcsalád gyermekeként.6 A Baross utcai bencés gimnáziumban tanult, majd 1932ben öltötte magára a bencés szerzetesruhát és vette fel a Gellért nevet, 1933ban egyszerű, 1936ban pedig ünnepélyes örökfogadalmat tett Pannonhalmán, és ugyanott szentelték áldozópappá 1938ban. Filozófiai és teológiai tanulmányait 1933 és 1940 között a római Szent Anzelm Egyetemen folytatta, ahol Alexandriai Szent Kelemen spirituális teológiájából doktorált.7 Tanulmányai befejeztével 1940 és 1945 között a pannonhalmi gimnázium és a tóthegyi általános iskola tanára volt, majd főapáti titkárként és a rendi főiskolán teológiai tanárként szolgált. A háború után aktív részese volt az ország szellemi és lelki újjáépítésének: előadások, lelkigyakorlatok, a KALOT és KALÁSZ mozgalmakban való részvétel képezték akkori mun4 PFK BK 896. 5 Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár munkatár sainak – Ásványi Ilona igazgatónak, valamint Samodai Éva és Nagy Balázs könyvtárosoknak –, hogy segítették a kézirattárban való eligazodásomat. 6 Az életút állomásait összegzi: Cleary (1995); Somorjai (1995), újabban pedig Somorjai (2014) és Somorjai (2015). A Vigilia folyóirat beszélgetését Békés Gellérttel ld.: Lukács (1986). 7 Doktori dolgozata kiadásra is került 1942 ben.
