Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
I. Közlemények
Mária Terézia pannonhalmi látogatásának mítosza... 87 do mányos munkásság indul meg. Somogyi főapát a rend történetét akarja meg íratni. A rendi gyűjtemények gyarapodnak. Az egész rendet a maurinusok szelleme éltette. Kifelé is fény, tekintély vette körül a rendet. (...) Mária Terézia személyesen is meglátogatta a pannonhalmi főmonostort 1775-ben. Ő adta vis sza a Gizella királynétól Szent István számára készített házipalástot, díszes főpapi ornátust ajándékozott a kolostornak, melynek díszítései az ő keze munkája. Minden a szebb jövő í géretével biztatott, mikor II -ik József 1786-ban a legrégibb magyar rendet több más renddel együtt feloszlatta.” 65 Pannonhalma újkori történetében az első uralkodói látogatásra tehát csak 1807ben került sor, amikor I. Ferenc a budai országgyűlésre utazva április 5én felkereste a főapátságot. A látogatásról szóló korabeli tudósítás Szent István méltó utódaként méltatta az uralkodót, aki 1802ben lehetővé tette a rend és az apátság visszaállítását: „Maga a Felség érezni l átszatott azon szent régiségnek tiszteletre méltó maradványit, és amit Felséges hatalmával újra helyre állított vala, annak lételén örvendezett. Úgy is tetszett, mintha Ő vele Sz. István, Szent László s több első Királyaink megelevenedtek volna, hogy ott erősíttsék meg a Keresztény Vallásnak jótévő erejét, ahol ez Hazánkban legelő ször plántáltatott. (...) mintegy második István Király, a jövendő maradékra nézve egy új nevelő házat állított, mellyből nemcsak a Magyar Anyaszentegyház, hanem a tudományok, és polgári hivatalok is több munkás tagokat reménylhetnek.” 66 1852. június 30án I. Ferenc József is ellátogatott az apátságba, amiről szintén dinasztikus összefüggésben számolt be a korabeli sajtó: „ Ő Felsége (...) harangszó s mozsarak moraja, és muzsika -kiséret mellet hagyá el azon helyet, hol egykor sz. István és László királyok és Imre herczeg tartózkodá nak.” 67 A pannonhalmi bazilika 1876. évi felszentelésekor elhangzott főapáti beszéd ugyancsak a főapátság és a magyar királyok különleges kapcsolatát hangsúlyozva hódolt az uralkodó előtt: „Pannonhalmának sz. István adta szép kiváltságait, de a szent szék megerősítő s azért Pannonhalma az örök hála adójával tartozik miként a szent széknek, úgy az apostoli királyoknak is, kik nek kegyében mindenkor bőven részesült! (...) S zívünk ellágyul, valahányszor Sz. István, Sz. Imre, Sz. László, Kálmán, Béla, András, d. e. Mária Terézia nevét mondjuk ki, úgy dagadoz szí vünk, midőn Ferencz József fölséges urunk királyunk nevét hangoztatjuk, mert érezzük, hogy királyi kegyeiért legmélyebb hálával tartozunk.” 68 A 19. századi történeti emlékezet tehát ebbe a nagyívű történeti narratívába illesztette be Mária Terézia Pannonhalmának nyújtott adományait, 65 Niszler (1929), 41. 66 Hazai Tudósítások , 1807, 32. sz. (április 22.), 263. 67 Katholikus Néplap , 1852, 29. sz. (július 14.), 231. 68 Magyar Sion , 7, 1876, 838., 842.
