Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)

I. Közlemények

74 Serfőző Szabolcs látogatása az apátságban a „barokk aranykor” betetőzését, „megkoronázását” jelenti. Hasonló fénypontja volt ennek az időszaknak Giuseppe Garampi bíboros, bécsi nuncius 1776. évi pannonhalmi látogatása, amelyről Czinár szintén beszámol. Penner Román (1812–1884), az esztergomi bencés gimnázium tanára rö­viddel Czinár könyvének megjelenése után egy német nyelvű összefoglalást jelentetett meg a pannonhalmi apátság történetéről, amelyben már tényként ír a királynő látogatásáról. 23 Fehér Ipoly (1842–1909) pannonhalmi bencés szerzetes tíz évvel később egy lexikonszócikkben – Czinár nyomán – szintén egyfajta aranykorként mutatja be Somogyi Dániel időszakát, s ugyancsak megtörtént eseményként ír Mária Terézia látogatásáról: „Somogyi Dániel, sz. -mártoni főapát, Mária Te réziától kiváló kegye jeléül ugyanazon czimet nyeré, mellyel Magyarország püspökei bírnak; 1771-ben Sz. István jobbját Pannonhalmára viteté a boldog emlékű királynő nyilvános tisztelet végett; s 1775-ben személyes látogatásával is szerencsélteté a sz. hegyet. Ezen időben lépett sz. Benedek magyarországi rendje a nyilvános oktatás terére a komáromi gymnasiumnak átvételével, melyet Mária Terézia 1780-ban bízott a szerzet vezérletére.” 24 A 19. század utolsó harmadának rendtörténeti és topográfiai publikációi nagyrészt Czinár és Fehér nyomán ismertetik a pannonhalmi apátság 18. századi történetét, s ugyancsak tényként írnak a királynő látogatásáról. 25 Így például Récsey Viktor, a pannonhalmi könyvtár és levéltár későbbi igazgatója 1880­ban megjelent rendtörténeti tanulmányában így számolt be róla: „Mária Terézia (...) 1775-ben személyes látogatásával rótta le kegyeletét a szent hegy iránt, melyen egykor a Szent Jobb áldással működött.”26 Az a gondolat, hogy Mária Terézia a magyarországi kereszténység „szülőhelyeként” tekin­tett Pannonhalmára, a főapátsági székesegyház 1876. évi felszentelése al­kal mából megjelent, I. Ferenc Józsefnek ajánlott emlékkönyvben is meg­jelenik: „Felejthetetlenek a b. e. Mária Terézia királynő kegyelmi tényei (...), mellyel 1771-ben elrendelé, hogy sz. István királynak Ragusából Magyarország­ba visszahozatott jobbja, mielőtt Budán elhelyeztetnék, Pannonhalmára vites­sék, és a magyar népnek alkalom nyujtassék, miszerint a szent ereklyét ott tisztelhesse, hol az apostol-király az igaz hitnek első alapjait tevé le.”27 23 Penner (1858), 35.: „Im nächsten Jahre ward dem Stifte das Glück zu Theil die grosse Königin Maria Theresia daselbst zu begrüssen.” 24 Fehér (1868), 90. A komáromi gimnázium átvétele valójában 1776 ­ban történt. 25 Rupp (1870), 453.; Fehér–Kruesz (1874), 601.; Németh (1887), 3.; Reiszig (1908), 367. 26 Récsey Viktor: Sz. Benedek születésének XIV. százados évfordulója és a magyar Monte Cassino, Religio , 39, 1880, 43. sz., 341. 27 Kruesz (1876).

Next

/
Oldalképek
Tartalom