Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
IV. Szemle
194 Szemle a régiség vizsgálatának egyik legizgalmasabb ága. A rövid tanulmányok szin te mindegyike egyegy kódex vagy kódextöredék által felvetett rejtély megfejtésére vállalkozik. Aligha e sorok szerzője az első, aki a krimikhez hasonlítja e nyomozásokat; a kérdés azonban itt nem arra vonatkozik, hogy ki a tettes, hanem arra, hogy ki(k) a szerző(k), ki(k) a possessor (ok), hol másolták és használták a kéziratot, és hogyan vészelte át a kódex a magyar történelem viharos századait? Milyen művelődési környezetben jött létre, s a befoglalt művek mit árulnak el a használat helyszínének kulturális viszonyairól és kapcsolatairól? A kérdésekre adott válaszok együttesen közel engednek a középkori Magyarország elsüllyedt könyves kultúrájának – jóllehet töredékes – rekonstrukciójához. A kalandos sorsú kéziratok közül is kiemelkedik a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény egy Karolingkori töredékeket is fenntartó, a közelmúltban felfedezett kódexkolligátuma, amelyről valaki – a rend 20. századi történetének ismerői bizonyára kitalálják, hogy nagy valószínűséggel kiről lehet szó – azt a látszatot akarta kelteni, hogy a középkorban a kassai domonkos kolostorban használták. A következő tanulmányok nem kevésbé érdekes kérdésekre keresik a választ. Ki a valódi szerzője a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár legrégibb (11–12. századi) kéziratában fennmaradt műveknek? Hogyan lehetséges, hogy a különböző magyarországi gyűjteményekben őrzött hat Albertus Magnuskódextöredék valójában egyetlen 14. század elején másolt kéziratból származik? Hogy került Pálóci György esztergomi érsek (1423–1439) tulajdonába egy ma Bécsben őrzött kézirat, amely a természettudományos gondolkodás előtt új utakat nyitó párizsi professzor, Buridanus Arisztotelészkommentárjait tartalmazza? Vajon megoldjae a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában nemrégiben azonosított fragmentum a kevéssé ismert középkori erdélyi liturgia egy emlékének, az erdélyi antifonálé provenienciájának kérdését? Milyen bizonyítékok szólnak amellett, hogy Mátyás király könyvtárának négy darabját, az Averulinuscorvinát, Nagylucsei Orbán pszaltériumát, a Philostratoscorvinát és a Beda Venerabiliscorvinát valóban Magyarországon, a budai műhelyben másolták? Miképp terjedt el az a tévhit, hogy egy, a Szent Jobb megtalálásáról szóló és állítólag 1484ben kinyomtatott imádság lett volna az első magyar nyelvű nyomtatvány? Mit árulnak el a KözépEurópában Krakkóból elterjedt verses tízparancsolat esztergomi eredetű kódexének kommentárjai az esztergomi káptalani iskola képzési gyakorlatáról, miként váltak e szövegek prédikációs segédanyaggá? Egyegy kézirat legújabb kori viszontagságos sorsát illusztrálják a Farkas Lajos könyvgyűjtő kódexeiről
