Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)
III. Forrás
Kühár Flóris a Tanácsköztársaság fogságában 187 gróf Mikes János természetének egész energiájával bélyegezte meg az uralkodó rablórendszert. A börtön a külsejét meg viselte, megőszült, arca vesztett fiatalságából, de a temperamentuma ugyanaz ma radt, mint előbb. Hajlíthatatlan, acélos. Elmondta, hogy bántak vele a gyűjtőfogházban, hogy hazudtak róla az olasz missziónak, hogy tagadták meg tőle, hogy misézzen, hogy állt az elítélés, a halál előtt, húsvét előtt teljesen elkészült rá. Én aggódva néz tem néha a teraszon körül. Lenn vörös katonák, saját tapasztalatomból tudtam, hogy a szovjet ereje a kémrendszerben van. – Ne féljen, itt a cselédek is ellenforradalmárok, nyugodtan lehet beszélni. Hiszen azt láttam, hogy épp a legegyszerűbb igazi proletárok utálták legjobban a csőcseléket, annak az uralmát. Tisztességes ember nem akart korpa közé keve redni. Aztán én is beszéltem, hoztam hírt a Kemenesalja népéről a püspöknek, el mond tam, mennyire kitartanak hitük mellett, hogy védik iskoláikat, hogy ragaszkodnak papjaikhoz, apácáikhoz. Elmondtam a hitközségi szervezkedésnek eredményét, hogy plébániámban 2000 felnőtt katolikus közül tíz nem tartja a vallását, a többi igen és kész minden áldozatra. A püspök örült, mikor egyházmegyéjéről hallott, örült, hogy éppen az ő népe a legkitartóbb. „Ha egyházamnak használok, szívesen viselem tovább a fogságot.” Aztán reményeinkről beszéltünk. A szovjet bukásáról, a várható fordulatról. Én elmondtam, amit Fleischmann őrnagytól hallottam a fog ságban. A püspöknek is megvoltak az információi, meglátogatta Romanelli olasz alezredes 75 is őket. Ő is tudta, nem tarthat sokáig. De annyiszor csalódott már. És a kilátások nem voltak a fordulatra a legjobbak. Anarchiától lehetett tartani. Körülbelül három óráig voltam a megyéspüspöknél, egyszerre csak kopogást hallottunk. Megyek az ajtóhoz, nyitják, majdnem hátravágódtam: egy szúrósszemű, alacsony kis ember állt előttem. Hát itt is kísérnek? Aztán bemutatkozik az ille tő, akkor elnevettem magam, hogy a szabadítómtól is megijedtem. Münster telek könyvvezető jött. Azonnal elmondta, siessek az állomásra, már várnak a küldöttség tagjai, a kocsi lenn áll. Sokáig kerestek, szerencsére, a parlament portása tudta, hogy a Park szanatóriumba mentem. Így találtak meg. Bemutattam Münstert a püspök nek – magam is ezen az első találkozásnál ismertem meg. Aztán búcsúztunk, siet tünk az állomásra. Ott vártak már híveim, tizenketten, akik nem törődve a ve széllyel, vállalkoztak kiszabadításomra. 75 Guido Romanelli: az olasz hadsereg alezredese, a Tanácsköztársaság idején az antant mis z szió tagja Budapesten. Humanitárius tevékenysége mellett több ellenforradalmár életét megmentette, de a népbiztosok és családtagjaik Ausztriába való menekítését is ő szervezte meg.
