Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 9. (Pannonhalma, 2021)

II. Gyűjteményeinkből

122 Haader Lea betűk formájának alakulásán mérhető le. Nagyjából három fázist lehet elkülöníteni: az 1510­es kódexekhez (Margit­legenda, Példák könyve) köthetőt, az 1517­es Domonkos­kódex z-formáját, majd a Horvát­kódex lendületes „háromvonalas” z betűjét. Ennek alapján a misszilis ez utóbbit, a kései Ráskay­írást mutatja. Leginkább az „1520 körül” datálás illik rá, amelyen esetleg később előkerülő körülmények még tovább finomíthatnak. Azt gyanítom – bár ezt tényszerűen bizonyítani nem lehet –, hogy a misszilis mondanivalójának minőségi megformálása sem független Ráskay­tól. A levél bizonyos mondatszerkesztéseiben, fordulataiban (például a már említett kérdő felkiáltó mondatok, a megszólítások vagy a modális jellegű főmondatok alkalmazásában) felismerhető a devóciós irodalom eszköztára, amelyben Ráskay scriptori tevékenysége révén aztán igazán otthon volt. Ez a gyanú alapja, amelyhez persze jó lenne tudni, hogy milyen fej­kéz fokozatot képviseltek Bocskay Ilona és Ráskay Lea: mennyire kapott szabad kezet a leíró, vagy mennyire ragaszkodott a fej a szószerinti diktáláshoz. Maga a levél azt sejteti, hogy a misszilisnek lehetett egy piszkozati előzménye, hogy a jelenlegi levél tisztázati példány. Másolat mivoltát a hibatípusok is támogatják. Most csak egy példát említek. Ebben a mondatban „ha en nem voltam volna isten vtan · soha bysevbevl ez egy h[az iob]bagyt nem haborgattad volna”, 34 eredetileg kimaradt az után szó, amely utólag interlineárisan van beillesztve. Egyrészt szoros diktálásban nehéz elképzelni ilyen kényes hibát, másrészt a hibatipológiai tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy a rövidebb (nem tartalmas) viszonyszók (névutó, igekötő, segédige, névelő, kötőszó) kihagyása másoláskor gyakori jelenség volt. 35 Történet A harmadik vallomás a történeté, vagy inkább történeteké. Ehhez a val­lomáshoz nem sok fogódzó áll rendelkezésre. Egyik közülük, hogy a misszilis az Erdődy család monyorókeréki levéltárában bukkant fel.36 Az Erdődy ­levéltárban egyéb Bocskay­anyag is található, a család szlavóniai (raszinyai) ágával kapcsolatosan, benne Bocskay Györgynek, kora híres kalligráfusának irataival.37 Az 1510 ­es születésű Bocskay György a mi Istvánunk fia volt, ezért 34 „Ha én nem voltam volna Isten után , soha Bísőből ez egyház jobbágyit nem háborgattad volna.” 35 Haader (2014), 97. 36 Iványi (1947), 156. 37 Szabó (2014), 293.

Next

/
Oldalképek
Tartalom