Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
I. Közlemények
70 Gereben Ferenc modelljei közül, a kollégisták szerelmi életét is sokkal visszafogottabbnak mondja a regényben ábrázoltnál: „valóságos szerelmeinket is végeérhetetlen levelezésben tobzódtuk ki” – állapítja meg visszatekintve. 89 Az író Palotás figurájában felvillant egy motívumot, amit lehet, hogy egy másik diáktárstól kölcsönzött: azt mondja Palotásról (I/4. fejezet) hogy eredetileg papnak, sőt szerzetesnek készült, de időközben menyasszonyra tett szert. Bár nem kizárt, hogy Makay Gusztáv életében is akadt ilyen mozzanat, de az is lehet, hogy Sőtér itt Cziráki Gézára utalt, akinek menyasszonyáról ugyan nem tudunk, de köztudott lehetett, hogy korábban bencés szerzetesnek jelentkezett. Mert ha a Collegium meglehetősen vaskos humorú és szabados szellemiségű volt is, a korszellemet nem tudta, tán nem is akarta neg ligálni. Már csak azért sem, mert a Collegium tagságának mintegy 60%a (beleértve a Fellegjárás főbb szereplőinek modelljeit és magát az írót is) egyházi gimnáziumokban érettségizett.90 Kétségtelen, hogy a vallásosság nem volt a kollégiumi élet hangsúlyos eleme,91 de arról maradtak feljegyzések, hogy a harmincas években a katolikus egyetemi lelkész több előadást is tartott a Collegiumban.92 1938 júniusában Rados Tamás bencés szerzetes volt a diákközösség vendége, aki a Szent Istvánév alkalmából meg hívta a Collegium tanárait és diákjait egy pannonhalmi látogatásra. (A sikeres kirándulásra 1938. szeptember 24én került sor,93 a hivatásával vívódó Cziráki Géza akkor már nem volt kollégista.) Érdekességként megjegyezzük, hogy a diák„enumerácó” tanúsága szerint 1935ben volt olyan tagja is a Collegiumnak, aki két év bencés noviciátus után lépett át a civil tanári pálya felé vezető útra.94 Pont ellentétes pálya a későbbi Cziráki Lászlóéval, aki végül szerzetestanár lett! Sinkovics István ugyanabban a regényjelenetben (II/1.) szerepel, mint Nagy (valójában Veres) Péter: Istenes Gergely barátjánál egy társaság a parasztság helyzetéről vitatkozik. Személyében nem nehéz felismerni Sinka István (1897–1969) alakját. Vandál – nomen est omen – a radikális, pusztításra, rombolásra kész forradalmár típusát testesíti meg a regényben. Alakja végigvonul a cselekményen, egészen az utolsó előtti fejezetig (II/4.), amelynek elején letartóztatják. 89 Makay (1989), 118. 90 Kovács–Szabó Pál (1995), 63. 91 László atya diákkori elbeszélése szerint azonban voltak olyan diáktársaik is, akik a kollégiumi közös étkezések előtt állva mondtak imát, és „szentimrés” sapkát viseltek. 92 Dénesi (1995), 101. 93 Garai (2014), 310. 94 Takács János (1914–?) 1935 ben lett az EC magyar–német szakos tagja. A noviciátusban az Ervin szerzetesi nevet viselte: Névtár (1987), 204. A versezet „szentképű Takács” nak titulálja. Ld.: Takács (2011), 1105.
