Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
II. Gyűjteményeinkből
92 Ősz Sándor Előd A kötetekről általában A Főapátsági Köny vtár történetét jelen kiadvány hasábjain szükségtelen ismertetni, így csupán egy tényt emelünk ki: az 1786 előtti állományból az 1802-es újjáalakuláskor mindössze 757 kötet került vissza Pannonhalmára. A 19. század első évtizedeiben megindult intenzív könyvbeszerzésnek kö szönhetően 1839-re már 36 000 kötet sorakozott a polcokon. Előzetes megfigyeléseink alapján az alább ismertetett kötetek e gyűjtés ered ményeként kerültek Pannonhalmára. Kálvin műveinek kiadásait általában három csoportba soroljuk: Institúciókiadások, írásmagyarázati munkák (bibliai kommentárok, prédikációk, homíliák) és vitairatok, kisebb traktátusok, illetve azok gyűjteményei. A Főapátsági Könyvtár tizenegy kötete meglehetős en arányosan oszlik el e három csoport között: három Institúció-kiadást, négy bibliai kommentár t és négy traktátuskötetet vehetünk kézbe. A nyomtatványok, így szerzőjük teológiai tanításának hatástörténete szempontjából kulcsfontosságú, hogy mikor kerültek a Kárpát-medencébe, illetve hazai tulajdonos birtokába. Az Institúció 1577-es kiadása pannonhalmi példányának (3. katalógustétel) reneszánsz kötéstáblájára a T SZ / 1582 monogramos-évszámos supralibrost préselték. A monogram mögött valószínűleg magyar tulajdonos rejtőzik, ám 1577-ben ilyen névbetűvel rendelkező hazai diák nem tanult németországi egyetemen.7 Feltételezzük, hogy a külföldön tartózkodó vásárló eleve aján déknak szánta, így a megajándékozott monogramját préseltette a kötetre. 8 Ez az egyetlen kötet, amelyről sejthető, hogy már a 16. században itthon volt. Két kötet 16. századi nyugat-európai tulajdonosait sikerült azonosítani. (A későn Magyarországra került könyvanyag nem hungarus possessorainak vizsgálata cseppet sem érdektelen, ugyanis ezek az adatok fontos kap csolópontot jelenthetnek a nyugati tudományos élet irányába.) Az 1569- es Institúció-kiadásunk (1. katalógustétel) 16–17. századi története Württem berghez kötődik: Philipp Gräter (1536–1612) nagoldi (1562–1591) lelkipásztor9 1573-ban Tübingenben vásárolta és köttette be. Tőle Markus Beck ettlenschiessi (1615–1635) lelkészhez10 került, aki 1616-ban Johann Philipp Ebel (1592–1627) ulmi gimnáziumi konrektornak11 ajándékozta. Kálvin missziliseinek 1576-ban kiadott gyűjteményét (10. katalógustétel) a következő évben Joannes Gachotus (aki 1578-ban szerzett jogi licenciátust Poitiers egyetemén)12 a több jelentős kora újkori értelmiségit számláló Grynaeus család egyik tagjának adományozta. A megajándékozott személy keresztnevének csupán a kezdőbetűjét (S.) ismerjük, így két lehetőség kínál kozik: az egyik Samuel Grynaeus (1539–1599) bázeli professzor, aki
