Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
IV. Forrás
KÁDÁR Zsófia: Jezsuiták Nyugat-Magyarországon a 17. század ban. A pozsonyi, győri és soproni kollégiumok. Budapest, Bölcsé szettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, 2020. 475 oldal. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének gon dozásában, a komoly hagyományokkal rendelkező Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések sorozat köteteként jelent meg Kádár Zsófia monográfiája. A munka alapjául szolgáló doktori disszertációt a szerző 2017ben védte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelemtudományi Dokto ri Iskolájában. A kötet a jezsuiták nyugatmagyarországi megjelenésével, intézményesülésével és működésével foglalkozik a 17. század első harmadától egészen 1671ig. A munka túllép a klasszikus rendtörténet határain, a szerző a pozsonyi, győri és soproni kollégiumok középpontba állításával többszintű és átfogó társadalomtörténeti elemzést is végez. A kötet hat nagyobb fejezetből épül fel. Az elsőben a szerző bemutatja vizsgálódása kereteit és módszertanát, az annak alapjául szolgáló forrá sokat, és általánosságban képet fest a jezsuita intézményrendszerről. A má sodik és harmadik fejezet a kollégiumok létrejöttével és intézményi működésével foglalkozik, míg az utolsó három nagyobb egység Jézus Társasága tevékenységét mutatja be az oktatás, a vallásos társulatok és a lelkipásztorkodás szintjén. A kötet ezenkívül egy angol nyelvű összegzést és egy adattárakat, valamint alaprajzokat felvonultató függeléket is tartalmaz, a végén pedig egy a magyar és nemzetközi irodalomból szélesen merítő bibliográfia, valamint személy és helynévmutató található. Az első fejezetben a szerző indokolja kutatása térbeli és időbeli kereteit: a közel egy időben alapított három nyugatmagyarországi intézmény ideá lis terepnek bizonyul, hogy ezek alapján megalkossa a régió tipikus jezsuita kollégiumának modelljét a helyi sajátosságok szem előtt tartásával. Jelzi
