Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)

III. Régészet

A kaposszentjakabi bencés apátság ásatásain (1960–2016)... 183 III. Béla, illetve IV. Béla idejéből származnak, korábbi időszakból, mint a kolostor első, 1323­ban történt említése. A késő középkori uralkodók közül I. Lajos, Mária, I. Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos, Szapolyai János és I. Fer dinánd királyoktól ismerünk egy vagy több veretet. A legtöbb veret Zsigmond király idejéből ismert. Utolsó párhuzamként nem egy kolostor ásatási anyagát szeretnénk be­mu tatni, hanem egy falusi plébániatemplomét. A Balatonszárszó–Kis­er­dei­dűlő lelőhelyen Belényesy Károly vezetésével tártak fel egy erődített középkori templomot, valamint a körülötte lévő temetőt és települési ob jek­tumokat. A templom a 12. század első felében már biztosan létezett, és a 16. század végéig használhatták azt. Az ásatáson előkerült éremanyagot (105 darab érme) Gálvölgyi Orsolya részletesen közölte.28 Az Árpád ­korból kettő darab II. András­obolus és egy IV. László­denár ismert. Az Anjou uralkodók korából hat darab érmét ismerünk, míg Zsigmond király idejéből 51 darab érmét, főleg parvusokat. V. Lászlótól egy darab, I. Ulászlótól három darab, Hunyadi Jánostól kettő darab, míg Hunyadi Mátyástól három darab pénzt ismerünk, míg a 16. századból viszonylag kevés érme került elő, 2­2 darab II. Ulászlótól és I. Ferdinándtól. A külföldi pénzek közül hét bécsi denár került elő a 13–14. századból, továbbá ismert néhány osztrák, salzburgi és ba jor aprópénz a 14–16. századokból. Kettő darab aquileiai ezüstpénz került elő a feltárásokon. Ritkaságnak számít a Somogy megyei anyagban Újlaki Miklós három denárja, a Rajnai Palotagrófságból származó denár, valamint a 15. századi salzburgi érseki veret (hälbling). Összefoglalás A kaposszentjakabi kolostort 1061­ben alapították, és pár évvel később szen­telték fel, de az alapítólevélből tudjuk azt is, hogy a terület már az alapítást megelőzően is lakott volt. A kolostor használata folyamatos volt, és az írott forrásokból tudjuk, hogy 1543­ban hagyta el az utolsó szerzetes. 1550­től Kaposvár elővára lett, és 1555­ben foglalta el a török, azonban ezután nem használták az épületegyüttest.29 Ezt a használati időt alátámasztják az ásatásokon előkerült érmék is, hiszen az utolsó veretek I. Ferdinánd 1553. és 1554. évi pénzei. A monostor egykori gazdagsága, amire elsősorban a birtokadományokból következtethetnénk,30 az érmék mennyiségében és 28 Gálvölgyi (2018). 29 Aradi (2016), 179. 30 Aradi (2016), 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom