Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
III. Régészet
Miracula fontis 167 felsőtestének részletével. Pontosan nem dönthető el, hogy itt is a víz fakasztási csodát ábrázoltáke, de elgondolásunk szerint kizárni sem le het.24 Dunaújváros környezetében maradva, régóta ismert, régészeti kon textusában megfigyelt25 lelet egy másik bronz ládikaveretsorozat, amelyen három ismétlődő téglalap alakú panelen látható a jelenet „Dániel az oroszlánok között” és a „csodálatos kenyérszaporítás” kíséretében; továbbá, medalionokban Szent Péter és Pál egymással szembe néző feliratos mellképei foglalnak helyet. Mózes itt ugyancsak tunicá ban és pallium ban (?), szakálltalan fiatal férfiként jelenik meg, jobbjában pálcát tart, előtte némileg a traismaueri verethez hasonló kialakítású, oszlopszerű sziklatömb áll, mögötte pedig egy fa. Figyelemfelkeltő a kis zsidó alakja, aki itt bizonyos mértékig mozgásban van, és úgy hajol oda a feltörő vízhez; a szikla felett Krisztusmonogram látható.26 Utolsóként, Árpás (Mursella) mellől látott napvilágot egy sírlelet, amelyben erősen töredékes formában került elő egy panel, a fiatal férfi pálcáját a magas kőtömb fölé emeli, vékony csíkként látszódik a csordogáló víz. Pálcát tartó jobb karja fölött Krisztusmonogram látható.27 Összegzésként megállapítható, hogy a közölt gyűrűtöredék nagy való színűséggel Mózes Ószövetségben szereplő vízfakasztási csodájának történetét mutatja be, melyet egy másik pannoniai példánnyal lehetséges kiegészíteni. A szakirodalomban regisztrált, ezáltal szám szerint hét darabra bővíthető, késő római anyagi kultúrába jól illeszkedő leletcsoport rögzült formai keretek mellett, kisebb eltérésekkel jeleníti meg a korszakban közkedvelt bibliai történetet. Az eddigi tapasztalatok alapján tartományunkban a fi gurális keresztény vonatkozású jelenetekkel ellátott gyűrűk aránya alacsony, 28 24 Barkóczi László és Sági Károly ásatása (1949). Magyar Nemzeti Múzeum (= MNM), RR 5/1950.69. ltsz. alatt. Korai fényképen az egyes töredékek: Barkóczi 1954, 21–22., (12. tábla / 5a–d). 25 Hekler Antal 1912 es ásatása (MNM, Régészeti Tár, a leletek külön régiségnaplóban bevezetve), kőlapokból összeállított női temetkezés. További mellékeltek: I. Valentinianus rézérme, vas karperec korrodált töredékei – MNMRR 100/1912.194196. 26 A „Mózes panelek” korábbi szakirodalmi értékelésére vonatkozóan: Szabadváry (2018), 112. (471. jegyzet). 27 A veretek állapota az idők során romlott (jelenleg MNM RR 62.344.1. ltsz. alatt), a Nagy Lajos által közölt régi fényképen már megsemmisült részletek is kivehetők: Nagy (1938), 90. (55. kép). 28 Ezek sorába illeszthető a Pécs–Apáca u. 8. G/17 sírhoz tartozó két gemma, amelyen a Jó Pásztor alakja jelenik meg. Ugyancsak a Pásztor látható egy régóta ismert carnuntumi darabon, ahol a görög „I” és „X” betűk is láthatók (talán ἴχθυς re utalva), erősítve a keresztény vonatkozást: Neményi–Talabér (2019), 352. (Kat. Nr. III.8 9). Kérdéses az Esztergom–Szentkirályidűlő 1988/1. temetkezésének (téglasír, nő, Maximinus Daia 312313as rézérméjével keltezve) bronzgyűrűje, amelyen egy feltartott karú, orans pózban (?) álló alak látható két bizonytalan tárgy (bárány, bőségszaru, növényi elem, oroszlán ?) között. A keresztény vonat kozású interpretáció lehetőségeként felvetődött a Jó Pásztorértelmezés is, ellenben véleményünk szerint nem volna kizárható az ószövetségi „Dániel az oroszlánok között” sematikus
