Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
II. Gyűjteményeinkből
124 Tanai Péter is házfőnökként és gimnáziumi igazgatóként ténykedett Nagyszombatban, a portré készítésének 1839es dátuma és az életszerűség inkább azt valószí nűsíti, hogy az 1829től 1839ig szintén e tisztségeket viselő, s a kép készítésének évé ben Nagyszombatból Kőszegre távozó Wirth Adorján lehet a festményen ábrázolt személy. A két korai egybehangzó nyilvántartási adat, Medvey kép hátuljára írt azonosítása, valamint Wirth a festmény készítés ének dátumával egybeeső távozása mellett tán említésre érdemes, hogy Szeder sem az általa vezetett gyűjteményi nyilvántartásokban, sem személyes feljegyzéseiben12 nem tett utalást arra vonatkozóan, hogy róla valaha is képet festettek volna. A Mihályinál szereplő méretazonosító adatok pedig minden kétséget kizáróan egyértelműsítik, hogy a szóban forgó képen ábrázolt személy Wirth Adorján. Akkor vajon hogyan és mikor lett Wirth Adorjánból Szeder Fábián? A korábban már említett, feketefehér fotóval ellátott leírókartonok az 1950 es évektől készültek, és utóbb – Sólymos Szilveszter nevéhez kötődően – egy numerikusan emelkedő számozású vegyes tárgyleltár nyilvántartási dokumentumai. Ebben az időben az apátságnak nem volt hagyományos értelemben vett múzeumi leltárkönyve, s napjainkig e leírókartonok testesítik meg a leghosszabb kontinuus nyilvántartási azonosító számsort. A főként képző és iparművészeti tárgyakat leíró fényképes kartonok vegyesen tartalmaznak ötvös, textil, bútor, kerámia, szobor és festményanyagot. 12 PFK BK. 80/VII. 2. és BK. 80/VIII. 2. 5. kép. Mihályi Ernő kéziratos festménykatalógusa, a 294. sorszám alatt a Wirth Adorjánképre vonatkozó adatokkal (fotó: Tanai Péter)
