Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
II. Gyűjteményeinkből
110 Hirka Antal OSB biztost és két orvost küldtek ki, hogy Trencséntől Brassóig megszervezzék a határzárat, amit azonban túl korán, már márciusban feloldottak. Amikor nyár elején újra visszaküldték a biztosokat, a járvány a FelsőTisza vidékén már elkezdte pusztítását. Terjedésé nek ekkor már sem a július 2 án kiadott általános vásártilalom, sem a Galícia és Moldva felől az ország központjába vezető utak lezárása nem szabott gátat. A kór a Tisza mentén terjedt tovább. A hatóságok már nemcsak az utakat, de egész országrészeket zártak le. Csak kéthetes karantén után lehetett elhagyni a fertőzött területeket. Mivel a kórokozó elsősorban fertőzött vízzel terjedt, az utazási korlátozások eredménytelennek bizonyultak. A járvány tovább terjedt nyugat felé: Komá romon, Győrön és Pozsonyon keresztül augusztusban már Bécset is elérte. 3 A járványügyi tevékenysége t országszerte királyi biztosok irányították. Hetente kétszer küldtek jelentéseket a Vegyes Bizottságnak, ezekben a megbetegedettek, az elhunytak, illetve a gyógyultak számát is közölték. Szigorúan szabályozták a közösségi érintkezés alkalmait. Este kilenc óra után kijárási tilalmat vezettek be, csak az orvosok és a hivatalos személyek tartózkodhattak az utcákon. A templomi szertartásokat szintén szabályozták. A pap nem áldoztathatott puszta kézzel, megtiltották az egy kehelyből történő úrvacsoraosztást. A lakosság a kordonok által elzárt területeken nem tudta a terményeket betakarítani. Részben az ennek köszönhető éhínség, részben az egyre emelkedő halálesetek és utazási korlátozások követ keztében egyre feszültebbé vált az országos helyzet. A nem hatékony védekezés tovább rontotta a közhangulatot. PestBudán a kordon ellen lázadtak fel az ott rekedt diákok, ÉszakkeletMagyarországon pedig a parasztság nemesi udvarházakat rohant meg, gyújtogatott, fosztogatott, amely több halálos áldozatot is szült. A koleralázadást augusztus második felében verték le. 4 A járvány Győr vármegyében július végén jelent meg. A megyében 2164en, Győr városában Szigetet és Révfalut is beleszámítva 1690 megbetegedésből 894 ember halt meg kolerában. A városban ekkor 22 ezer lakos élt. Győr vezetése a járvány ellenőrzése és a gyógyítás érdekében kisebb körzetekre osztotta a települést, azok élére felelős megbízottat és orvost 3 B. Lukács (1966), 74–75.; Kiss (2006), 83.; Simon Katalin – V. László Zsófia, Az 1831 es kolerajárvány PestBudán: http://bparchiv.hu/statikus/simonkatalinvlaszlozsofiaaz1831eskolerajarvanypestbudan (A letöltés ideje: 2020. szept. 20.) 4 B. Lukács (1966), 75–77., 108.; Kiss (2006), 82., 84–85., 88.; Soós István, „Isten’ öldöklő an gyala”: Kolerajárvány Magyarországon: https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/isten_oldoklo_angyala_kolerajarvany_magyarorszagon (A letöltés ideje: 2020. szept. 20.)
