Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8. (Pannonhalma, 2020)
I. Közlemények
Thoroczkay Gábor Oklevelek Szent István korában Több mint egy évtizede egy átfogó tanulmányban tekintettem át a Szent István korára (1000–1038) keltezett, többségében hamis tíz oklevél tartalmát, kutatástörténetét, és Györffy György, 1 valamint Wolfgang Huschner német professzor2 munkásságát figyelembe véve több új javaslatot is tettem a diplomák keletkezéstörténetével kapcsolatban. Fontosabb elgondolásaim a kö vetkezők voltak: nem vetettem el a veszprémvölgyi görög oklevél Géza nagyfejedelem korában való keletkezését, helyeseltem Györffy azon eljárását, hogy oklevéltani érvekkel az 1009. évi pécsi és veszprémi oklevelet már nem a pannonhalmi oklevél eredetijét elkészítő Heribert Cnek, a Huschner nevéhez köthető újabb német kutatás szerint magának Heribert kölni érseknek, hanem más birodalmi írnokoknak tulajdonította, és hipotézist állítottam fel – Huschner professzor kutatásaira alapozva – azonosításukra is. Itt elsősorban Egbert comói, majd bambergi püspököt emeltem ki. Ál talánosságban is megfogalmaztam, hogy lehetséges: le kell számolnunk azzal az elképzeléssel, hogy a német mintájú 11. századi magyarországi oklevelek idetelepülő német írnoknak vagy írnokoknak köszönhetők, ha nem inkább annak van valószínűsége, hogy az István király udvarát felkereső német püspökök írhatták őket. Egy oklevéllel kapcsolatban nem tettem önálló állásfoglalást, a pécsváradival, ennek meglehetősen banális oka volt (ugyanis a kötött leadási határidővel rendelkező tanulmány befejezését egy váratlan egészségi problémám hátráltatta, így nem volt időm részletes vizsgálatokat végezni).3 Dolgozatom később második gyűjteményes kötetemben is megjelent, ahol már feltüntettem az újabb irodalmat is. 4 1 DHA I. von. szövegkiadásai és kommentárjai. 2 Huschner (2003), 182–198., 404–418., 795–416. 3 Thoroczkay (2009), 385–412. 4 Thoroczkay ( 2016a), 45–78.
