Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
IV.Szemle
Szemle 219 századból elsősorban a temetőfeltárások jelentősek és ismertek. A települések kutatásáról, főleg ha a kora középkori eredet és továbbélés kérdést tekintjük, egyelőre csak jelentős részeredmények közlését olvashatjuk. 3 Ugyanígy, a kötetben tárgyalt 9. századi szláv népesség kérdéskörét is árnyaltabban látja manapság a nyelvészeti és régészeti kutatás, mint ahogy azt korábban Kniezsa István a nyelvészeti, Györffy György és Kristó Gyula (egymástól eltérően) a történeti források tükrében gondolta. 4 A Magyar Királyság első évszázadának bemutatása [20–22.] rendkívül jól kontextualizálja a régiót, így Pásztót és környékét a világi hatalom (a királyi birtokok, mellette Nógrád, valamint Heves vármegyék) és az egyházi köz igazgatás (váci és egri püspökségek) keretében ismerhetjük meg. A források hiányából és a meglévő adatok többféle értelmezéséből fa kadóan a középkorkutatás itt is eltérő véleményeket tart számon, például az egri püspökség alapításának idejéről is. A Valter Ilona által ismertetett következtetések mellé idéznünk kell a Buzás Gergely által az egri várban 2017ben megkezdett ásatások eredményeit is, melyek szerint annak ellenére, hogy az egri püspökséget hagyományosan Szent Istvánkori alapításnak tartják, a Várhegyen csak a 11. század utolsó harmadában létesült jelentősebb egyházi központ. Véleménye szerint az államalapítás korában itt is egy rotunda állt, körülötte temetővel és egy településsel, tőle nyugatra egy olyan épülettel, amely királyi udvarház (curia) lehetett. Ez lehetett később az egyházmegye püspökének rezidenciája, ám csak a 11. század végétől, a püspök bihari várának végső pusztulását követően. 5 Mielőtt a szerző rátér Pásztó első középkori adatainak vizsgálatára, részletesen elemzi az Abákra, Abaújvár 6 és Heves megye központjaira vonatkozó forrásokat, kifejti a patai várról és esperességről vallott álláspontját [20–24.]. A következő téma Pásztó 11. százada [24–30.]. E tematikai egység alapvetően a fejedelmi szolgálónépek és a királyi magánbirtokok központjait, a curiákat és rendszerük tárgyalását jelenti, kiemelve az összefüggéseket, a történeti 3 Összefoglalóan ld. Takács Miklós (2014), A honfoglalás kor és a településrégészet, in Ma gyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés, szerk. Sudár Balázs et al., Budapest, 137–149. 4 A szláv települések régészeti kutatásához legújabban pl. Takács Melinda (2018), Egy kora kö zépkori település a Nyírségben. Adatok a Felső-Tisza-vidék kora középkori településtörténetéhez, [Doktori disszertáció], Szeged. A téma nyelvészeti és régésze ti, új, rövid összefoglalásához ld. Wolf Mária (2019), A borsodi földvár – Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása , Bu dapest–Miskolc–Szeged (Monográfiák a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékéről 6, BorsodAbaújZemplén megye régészeti emlékei 10), 14–15. 5 http://www.muemlekem.hu/magazin/egri_var_puspoki_kozpont_feltaras_2017 (A letöl tés ideje: 2019. nov. 10.) 6 Legutóbb 2019 nyarán Wolf Mária (SZTE) vezetésével indult újra Abaújvár régészeti ku tatása.
