Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
A Pécsi Misekönyv második kiadásának pannonhalmi példánya 77 nagy értékének számító Pécsi Missale történetével is. Hivatkozása szerint Szigeti Kilián már korábban megállapította, hogy a misekönyv Tolnai Máté pannonhalmi (szentmártonhegyi) apát, majd főapát (1500–1535), korábbi pécsi növendékpap (1479), királyi kancelláriai jegyző idején kerülhetett Pannonhalmára. 33 Tolnait II. Ulászló király 1500ban nevezte ki apátnak, ekképpen 1500ban már Pannonhalmán működött, így a második kiadást személyesen nem láthatta Pécsett. 34 Szigeti Kilián egyházzenei kutatási jegyzeteiben úgy vélte, hogy az Exultet notatió ját 1506–1515 körül készíthették el, ebből ő kimondottan pannonhalmi bencés használatra következtetett. 35 Szigeti alapján Tibold Attila is arra jutott, hogy Tolnai Máté a pécsi misekönyv jellegzetességére való tekintettel – a főbb bencés szentek miséi is fellelhe tők voltak benne – tartotta fontosnak beszerezni vagy megőrizni az őt taníttató egyházmegye misekönyvét. 36 A pannonhalmi példány szerzetesi használatra utaló jegyei azonban alátámaszthatják azon új feltételezésünket, 37 miszerint misekönyvünk eredetileg a pécsi egyházmegye területén fekvő bátai apátság tulajdona volt. Tudjuk ugyanis, hogy a bátai szerzetesek a mohácsi csata után Pannonhalma felé menekültek. 1526 szeptember 1jén Tolnai Máté főapát befogadta őket, és az erődített pannonhalmi monostorban helyeztette el egyházi ruháikat (három textília a Szent Vér ereklyéhez tartozott) és kincseiket. 38 Akár a pécsi misekönyv is a kincsek között lehetett. Ha így volt, a monasztikus jegyek valóban a bátai használatra utalnak. A misszále Szent Egyedmiséje más bencés apátságot helyez előtérbe: a misekönyv kutatói somogyvári, vagy Somogyvártól függő apátsági előzményekre következtettek. 39 A gazdagon díszített, szép kiállítású Pécsi Missale becses „kincs” lehetett, amelynek saját korában is igen nagy értéke volt. A tulajdonlás tekintetében némi segítséget nyújtanak a korábbi kor szakok katalógusai. A pécsi misekönyvet korabeli könyvjegyzékekben nem lelhetjük fel, hiszen az akkori főapátsági bibliotéka állományáról nem ma radt fenn lajstrom. Azonban egy Tolnai elhunyta előtt készített, 1535ből származó inventárium alátámasztja, de egyúttal nyitva is hagyja ezt a kérdést, abban ugyanis 10 misekönyvet, 4 bibliát, 11 énekeskönyvet jegyeztek fel. 40 33 PFKK BK 887. VI. 68. 34 Egyébiránt több mint valószínű, hogy az első kiadást sem látta. 35 PFKK BK 887. VI. 68. 36 Tibold (1961 [1999]), 20–21. 37 Vö. Pohánka (2009), CLXI–CLXVII. 38 PRT III. 386–387.; Szakály (1996), 14. 39 Bánhegyi (1996), 218–220. (D 18.) 40 PRT III. 798.
