Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
I.Tanulmány
Haynald Lajos bíboros, kalocsa-bácsi érsek törekvései... 29 A külhoni apátoknak szánt levél, legalábbis a fogalmazványt tekintve, annyiban különbözött a Kruesz Krizosztomnak küldöttől, hogy ezt Haynald rövid magyarázó szöveggel bővíttette ki. Az érsek Hartvik püspök legendájára hivatkozott, ahol „Asztrik, másként Anasztáz” életének főbb adatai megtalálhatóak. Megemlítette, hogy Asztrik három évig helyettesítette az esztergomi érseket, s ezt a tényt több forrás is idézi, mint például a bencés martyrologium, vagy Jean Mabillon munkája. Ez utóbbi mű úgy értelmezte, hogy akkor valójában esztergomi érsek volt és nem kalocsai. Majd idézte a Mabillon írásában Asztrik halálának dátumánál, november 12-nél szereplő mondatot: „Strigoniae in Hungaria depositio Sancti Anastasii Episcopi et Con fessoris magnae sanctitatis viri”. 64 Az Asztrik-kultusz engedélyezésével kapcsolatos akta egyetlen válasz levelet sem tartalmaz. Haynald Lajos perszonális iratai között viszont megtalálhatjuk Kruesz Krizosztom főapát válaszát. Kruesz Krizosztom nagy tisztelője volt Haynald régiségek védelmét célzó törekvéseinek. A pannonhalmi templom helyreállításának megkezdésénél példaként állt előtte Haynald gyulafehérvári székesegyház-felújítása. Kruesz Krizosztom a munkálatokat annak idején személyesen is megtekintette. A kalocsai érsek a régészeti feltárások önzetlen támogatásában alig talált követőkre, ezen kevesek közé tartozott Ipolyi Arnoldon kívül Kruesz főapát is. 65 Haynald Lajos az Asztrik-kultusz ügyében a pannonhalmi főapátnak írt levelét Rómából küldte. 66 Kruesz Krizosztom válaszában tájékoztatta az érseket, hogy „P. Remig levéltárnokunk hosszabb idő óta vessződik a régi breviáriumokkal és missalékkel, magamhoz hívtam tehát, és fölolvastattam Eminencziád kegyes sorait, mire ő azonnal még egyszer áttekintette a kezénél lévő adatokat, de Anastasius Astricus kalocsai érsek nevével sehol sem találkozott. Figyelmeztetett ugyan Knauz »Monumenta Ecclesiae Strigoniensis« p. 42 & 17.ára, de ez nem tartozik ide, mert Eminencziád előtt nem ismeretlen.” A főapát két ábrázolást nevezett meg: a fentebb már ismertetett, álló formátumú nagyméretű Asztrik-festményt, amelynek a feliratát is leírta levelében, valamint a Johann Andreas Pfeffel, Christian Engelbrecht és Franz Anton Moser bécsi grafikusművészek által 1701-ben készült metszetet. Ez utóbbi szerinte „egyetlen élvezhető” példányát mellékelte is leveléhez. Az ábrázolás nem nyerhette el Kruesz Krizosztom tetszését, mert így folytatta: „Nem igen épületes! Fön Sz. Márton és Sz. Anasztáz a hármas hegy fölött mint sz. védnökök lebegnek, a közép medaillonba Sz. István és Sz. László hasonló 64 KFL.I.1.a. Cultus Sanctorum. Nr. 237. 1880. január 22. „Astricus” feliratú akta. 65 Henszlmann (1878), 170.; Lakatos (2019), 62. 66 PFL FL FH 337/1880.
