Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
I.Tanulmány
Haynald Lajos bíboros, kalocsa-bácsi érsek törekvései... 25 Haynald Lajos érsek törekvései az Asztrik-kultusz felelevenítésére A reprezentációs kísérlet lehetséges mozgatórugói Haynald Lajost feltehetően több tényező is ösztönözhette arra, hogy lépéseket tegyen Kalocsa első főpapja, Asztrik emlékének felelevenítésére, akinek nyilvános tiszteletéhez szükség volt Róma engedélyére. „Történelmi muníciót” jelentettek számára a Henszlmann Imre vezette kalocsai ásatások eredményei, illetve Scitovszky János még pécsi püspökként elindított szentszéki eljárása, amellyel Szent Mór nyilvános tiszteletéhez kívánt felhatalmazást nyerni. Ez azonban elszigetelt kezdeményezésnek számított a magyar egyházban. A hazai egyházmegyékben ugyan ápolták első főpapjaik emlékét, de Szent Gellérten kívül a legtöbbjüknek nem volt Róma által engedélyezett, nyilvános kultusza, Haynald érsek korában már a szentek római naptárában sem szerepeltek. Így volt ez Asztrikon kívül például Szent Beszteréd (vagy Bistridus, Bestridus, Beztertus) nyitrai, Szent Bőd (vagy Buldus) egri és Szent Beneta veszprémi püspök esetében is. Róluk Szent Gellért legendájában jegyezték fel, hogy miután 1046-ban Gellért vértanúhalált halt, ők is osztoztak sorsában. Sctivoszky János pécsi püspök kérésére Szent Mór tiszteletét IX. Piusz 1848. július 22-én kiadott bullájában hivatalosan is jóváhagyta, 52 ami a szent újkori tiszteletének alakulásában fontos mérföldkőnek bizonyult. Egy év múlva Scitovszky püspök körlevélben adta hírül: „IX. Pius pápa Mórnak, a 11. századi pécsi püspöknek nyilvános tiszteletét elrendelte és életbe léptette. Szent Mór hitvalló és püspök egyházi ünnepét évente az egész Pécsi Egyházmegyében a szerzetestemplomokban is szentmisével és zsolozsmával október negyedik vasárnapján kell megülni.” 53 Scitovszky Jánost 1849-ben esztergomi érsekké nevezték ki, így Haynald Lajos felettese lett. Haynald közvetlenül tőle is 52 „Életének nyilvánvaló szentsége halálától fogva méltán részesült a hívek részéről nyilvános egyházi tiszteletben: bár a régi kort sok homály fedi, bár az országot ért sok csapás folytán a régi magyar egyház emlékei csaknem mind hiányoznak, a történelemből és a hagyományokból ennyi világos. Azt pedig, hogy a tisztelete mindmáig fennállt, bizonyítja mindazoknak az íróknak egybehangzó tanúságtétele, akik Mórról úgy emlékeznek meg mint boldogról és szentről. Hozzájárul ehhez, hogy képét nem egyszer festették meg szent fölirattal. Vannak 1499-ből való misekönyvek, melyek Mór dicséretét zengik, a martirológiumokban is szerepel a neve. Vannak tetteiről és rendkívüli életszentségéről tanúskodó kommentárok. Mindezeket mérlegelve és igazolva, látván Boldog Mór emberi emlékezetet meghaladó nyilvános és egyházi tiszteletét, Pécs püspöke [akkor Scitovszky János] alázattal kérte, hogy ez a tisztelet annak rendje és módja szerint jóváhagyást nyerjen.” Pécsi Boldog Mór (2016), 2. 53 Móser (2009), 152–153.
