Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
IV.Szemle
218 Szemle Már a tartalomjegyzéket vizsgálva kitűnik a könyv sokrétű tematikája, amelyet célszerű három nagy egységre bontani. Az előzmények, régészeti és földrajzi ismeretek (1) leírása után Pásztó középkori emlékeinek (2) feltárását ismerhetjük meg, majd a középkori emlékek és személyek, az egykori tér komplex leírása (3 ) következik, ami jelentős régészeti, művészet és építészettörténeti, valamint főleg történeti forráselemzést jelent. Nyil vánvalóan ez utóbbi, harmadik egység összetett mivoltát az indokolja, hogy a késő középkortól fogva jelentősebb mennyiségű és változatos formájú forrásanyag maradt fenn. A sokféle téma egyetlen helyzetben okozhat nehézséget, mégpedig ha elmélyültebb könyvismertető írása a cél; éppen ezért jelen recenzió is elsősorban önös érdeklődés alapján, terjedelmi korlátokat figyelembe véve, tetszőleges témáknál állomásozva készült el. A természetföldrajz összefoglalásával [11.], majd a felső paleolitikumtól datálható régészeti információk összegyűjtésével [12–18.] Valter Ilona megteremtette egy, a Zagyvavölgy középső régiójára vonatkozó régészeti monográfia alapjait. Egy kidolgozott, kritikus feldolgozáshoz nyilvánvalóan az adott korszakok specialistái szükségesek, és emellett letisztult illusztrációk, elsősorban térkép(sorozatok), hiszen az egyes korok embereinek megtelepedési stratégiáit ezek szemléltetik a legjobban. A monográfiában a leletrajzok mellett egy, minden tárgyalt régészeti korszakot ábrázoló térkép készült. Talán ebben az esetben is célszerűbb lett volna letisztultabb (például a lelőhelyek kiterjedését és a környezeti jellemzőket világosabban ábrázoló) térkép beillesztése, amely az olvasóközönség számára feldolgozhatóbbá tenné az összegyűjtött adatokat. A monográfiában tárgyalt, a honfoglalás és államalapítás korából a kutatás által kiemelt kérdésekhez [19–20.] már újabb adatokat tudunk hozzátenni, hiszen 2019ben Horváth Ciprián tollából megjelent Nógrád megye 10–11. századi sírleleteinek feldolgozása. 1 Munkája alapján érdemes néhány korábban széles körben elterjedt – és a középkori Pásztó monográfiájában is tárgyalt – álláspontot revideálni, de legalábbis árnyalni. Ilyen például Szabó János Győző idézett véleménye, miszerint Anonymus Gestájában a hódító magyar seregek útvonalát leíró rész régészetileg alátámasztott, hiszen azt lekövetik a tágabb nógrádihevesi régiók korai (sic!) honfoglaló sírleletei, így ez a rész lenne a legkorábbi szállásterület. 2 Tudni érdemes mindehhez, hogy a 10. 1 Horváth Ciprián (2019), Nógrád megye honfoglalás és kora Árpád-kori temetői és sírleletei , Budapest (Magyarország honfoglalás kori és kora Árpádkori sírleletei 11). 2 A tém ában újdonsült feldolgozás: Révész László (2019), A 10–11. századi temetők regioná lis jellemzői a Keleti-Kárpátoktól a Dunáig, [Akadémiai doktori értekezés tézisei], Szeged. http://reald.mtak.hu/1135/ (A letöltés ideje: 2019. nov. 14.)
