Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
I.Tanulmány
Haynald Lajos bíboros, kalocsa-bácsi érsek törekvései... 15 egész jelenet transzcendentális dimenziókat kapott, az égiek támogatását közvetítette a szemlélő felé. Ebbe a narratívába kapcsolta be Kunszt érsek Szent István és Szent László alakján keresztül az egyházmegye két nevezetes történelmi eseményét. Carrarai márványszobraikat az érsek Andreas Halbig (1807–1869) német szobrászművésztől rendelte meg. A talapzatukon látható domborműveket Izsó Miklós (1831–1875) készítette. A Szent István-szobor talapzatán az uralkodó látható, amint főurakkal körülvéve átveszi a Rómából küldött koronát Asztrik érsektől. A másikon Szent László adja át Fábián kalocsai érseknek a bácsi érsekség alapítólevelét. A szobrok 1864-ben érkeztek meg Kalocsára, és a szentélyt határoló diadalív két oldalán kaptak helyet. 11 A kalocsai örökséget számba véve elmondhatjuk, hogy az egyházmegye 18– 19. századi érsekei emlékezetében sokáig Asztrik volt az egyetlen felidézett középkori főpap. A kalocsai érseki ábrázolások között ebből a korszakból más sal nem találkozhatunk, egészen a 19. század derekáig. Külön érdekesség, hogy még az a Katona István – aki egyházmegye-történetében a középkori kalocsai érsekek életét Asztriktól kezdve Tomori Pálig ismertette – sem tar totta fontosnak, hogy az általa megrendelt portrésorozatban Asztrikon kívül más is helyet kapjon. A bencések Asztrikkal kapcsolatos ismereteinek összegzése Jean Mabillon Acta Sanctorum Ordinis Sancti Benedicti című művében Asztrik középkori tiszteletének hazai formáiról nincsenek adataink. A jelenleg ismert középkori liturgikus szerkönyvekben, kalendáriumokban, a szentek ünnepnapjaihoz kapcsolódó liturgikus szövegeket tartalmazó ún. szanktorálékban nem találkozunk említésével. Asztrikhoz kapcsolódó saját zsolozsma- és misetételek tehát nem ismertek. A magyar liturgikus múlt kiemelkedő jelentőségű kutatója, Radó Polikárp (1899–1974) liturgiával és annak kéziratos, történeti anyagával foglalkozó műveiben szintén nem találjuk nyomát tiszteletének. 12 11 KFL.I.1.a. Főszékesegyház. 1863. „2 márványszobor” feliratú akta. Szent István és sz. László magyar királyok szobrai a kalocsai székesegyházban. Religio , 1864, 316–317.; Fővárosi Lapok , 1864, 465. 12 Köszönet Horváth Balázs klasszika-filológusnak, liturgiatörténésznek, aki megosztotta velem a középkori Asztrik-kultusz kutatásának problematikájával kapcsolatos gondolatait. Libri liturgici (1947); Libri liturgici (1973).
