Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 7. (Pannonhalma, 2019)
II.Közlemények
Szent Márton útján a vasút hőskorában 135 Az ellenpont: Szombathely Veszprémi látogatása után a périgueuxi plébános atya ismét egy neves Szent Mártonkultuszhely, Szombathely 25 irányába vette útját. Szent Márton pátriájába érkezve elcsodálkozott az állomáson szállításra várakozó lőtt vadak számán, majd egyenesen a domonkosok kolostorába ment, hogy szállást kérjen az otttartózkodása idejére. Sajnos a kolostorban helyhiány miatt nem tudták elszállásolni, ezért – ahogy több más alkalommal az útján – a ferencesek rendházában talált magának szállást, ahol a korábbi toursi, amiensi és pannonhalmi útjaihoz hasonló sikerekben bízva boldogan hajtotta le a fejét. 26 A ferenceseknél elköltött vacsoránál megismerkedett egy helyi kapitánnyal, akit a piemonti–francia–osztrák háború veteránjaként társai csak Solferinó nak neveztek. Erről a francia származására büszke Cyprien Polydorenak a következő gondolatok jutottak eszébe: „Így ünnepelte meg Szent Márton a szülővárosába való megérkezésemet, ahol a saját honfitársainak szégyenére Franciaország dicsőségére emlékeztetett. De vajon ő nem lett-e egészen francia?” 27 Ahhoz, hogy a szerző bújtatott utalását jobban megértsük, érdemes megjegyeznünk, hogy a franciák és olaszok számára a solferinó i csata (1859. június 24.) szorosan összefügg Szent Márton nevével, hiszen a csata egyik döntő momentumában egy San Martino nevű helységért folyt a küzdelem. A hagyomány szerint II. Viktor Emmanuel király ekkor így kiáltott a katonáihoz: „Fieui, venta piè San Martin, se d’noi almàn lo fan fè a nui!” vagyis „ Fiaim, vegyétek be Szentmártont, mert ha nem teszitek, a németek űznek ki innen minket!” 28 Polydore atya másnap tiszteletét tette Szabó Imre szombathelyi megyéspüspöknél, aki rögtön vendégül is látta ebédre. A két egyházi ember latinul társalgott egymással, és e beszélgetés sikerét mi sem jelezte jobban, mint az a tény, hogy a francia atyát vendéglátója csinos összeggel ajándékozta meg, valamint ajánlására számos szombathelyi egyházi és világi mecénás járult hozzá kisebbnagyobb summával a périgueuxi Szent Mártontemplom 25 Az útleírás a város német nevét, Steinamangert használja, megemlítve az ókori Sabaria elnevezését is. A szombathelyi látogatásáról ld. Tóth (2016). 26 Polydore (1888), 228. 27 Uo., 229. 28 Az olasz kifejezés megértéséhez tudni kell, hogy Itáliában a Szent Márton nap volt a lakásbérleti szerződések végső dátuma, ezért az olasz nyelvben a „fare San Martino” kifejezés az „elköltözik”, „szedi a sátorfáját” értelemben használatos. Ciro Paoletti (Olasz Hadtörténeti Bizottság, Róma) szíves közlése. Vö. Tóth (2015).
