Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)

II. Közlemények

Pannonhalmi és magyarországi dokumentumok a bécsi skót... 261 Telki, Budajenő és Páty irathagyatékának nagy részét tizennégy doboz­ban (scrinium) őrzik, 28 ezt egészítik ki a [vác]rátóti és budai szőlők anya­gának scriniumai. 29 A levéltári anyag alapján idáig, ismereteim szerint, két tanulmány jelent meg nyomtatásban, 30 emellett kéziratban maradt egy ér­tékes történeti leírás. 31 A telki apátságot a 19. század végén a magyar hatóságok nyomására feladták. 32 1882-ben a skót bencés szerzetesek távoztak Magyarországról és a kastélyt a birtokkal együtt a Vallásalaphoz csatolták, „Telkii Apátság Kincstár Alapítvány” néven. 33 Kárpótlási összegük (298 000 osztrák értékű szintes épületet a Muslayak használták, majd 1723-an átadták a skót bencéseknek. Beköltözésük után a skót bencések az épületet felújították, ’megszépítették’ és bővíthették a mai épülettel azo­nos szélességű barokk épületté, kőkeretes ablakokkal, majd 1823–34-ben nagyszabású építkezésbe kezdtek, ekkor bővítették az épületet az emelettel és a jelenlegi tetőszerkezettel. Ekkor alakult ki a jelenlegi kora klasszicista stílusú, falpillérekkel tagolt főhomlokzatú rendház. Andreas Wenzel apát címerét a Bonomi által közölt, 1823–1824 közötti, nagy építkezésre vonatkozóan adatok kel­tezik, a címer azt jelzi, hogy ekkorra épült ki a kastély teljes alaprajzi méretében, az emelet nagy része és az egész tetőszerkezet valószínűsíthetően ekkor készült. A lépcsőház rácsának 1859-es év száma csak magára a rácsra vonatkoztatható.” Csóka Balázs: Vedres György díj a Budajenői Általános Iskola felújításáért, 2018. június. https://csokabalazs.blogstar.hu/2018/06/05/ved­res-gyorgy-dij-a-budajenoi-altalanos-iskola-felujitasaert/53625/ (A letöltés ideje: 2018. nov. 8.) 28 A scriniumok számai: 84., 129., 130–132., 181–182., 188., 205., 214., 217–219., 221. Tartalmuk leírását ld.: Inventarliste des Scrinien-Archivs. (A scriniumok számítógépes, illetve nyomta­tott adatbázisa. A nyomtatott verzió 16 számozatlan oldalból, továbbá az egyes scriniumok első oldalaiból áll, kézírással. Az utolsó, 268–271. sz. „Pläne und Karten” feliratú scriniu­mokban vegyesen találhatók tervrajzok és térképek. Ezek jelenleg rendezés alatt vannak. Az egyes scriniumok mérete nem egységes.) 29 A 220. scrinium, [Vác]Rátót 1852–1871 között tartozott hozzájuk. A budai négy szőlő anya­ga a 222. és a 243. scriniumban található (amelynek tartalmát utólag két másik dobozba osztották szét, ld. a függeléket). Utóbbira: Bonomi (1977), 125 (15. jegyzet). 30 Bonomi (1977); Forgó (2013). További irodalom: Callmeyer–Vérti (2004) – Telki község ­ről; Simon – Szilágyi (1998) – Budajenő községről. Továbbá kéziratban: Pattantyús Manga szakdolgozata Telkiről. (Székesfehérvári Püspöki Könyvtár, Mózessy Gergely levéltáros köz­lése. 2018. augusztus 29.) 31 Bonomi 1932 és 1937 között Budajenő plébániáján kutatott, ahol megtalálta Anton Pfle­ger OSB kéziratos Telki-történetét. Úgy tudja, hogy ez a második világháborúban elveszett: Bonomi (1977), 7. Mi ezt, vagy egy másik kéziratos példányát megtaláltuk az általa említett arisztokrata és nemesi családok családfájával együtt a 218. scriniumban. 32 A rendi országgyűlés már 1802-ben, 1807-ben és 1827-ben is szorgalmazta a magyarországi apátságok elválasztását az ausztriaiaktól. A magyar kancellária végül 1828-ban tett lépéseket az ügyben. 1849-ben a felelős magyar kormány szekularizálta a birtokot és az ott élő két bencést az ország elhagyására kötelezte. Csak a szabadságharc bukásakor, 1849. július 19-én kapták vissza. Bonomi (1977), 109. 33 „Az 1882. január 1-jén kelt királyi rendelet alapján a telki apátság működését szüneteltetik, bir­tokát Közalapítványi kezelésbe adják. A két község lelkipásztori munkáját a budajenői plébános látja el, kit a környező községektől eltérően nem a székesfehérvári püspök, hanem az esztergomi érsek nevez ki, főhatósága tehát az esztergomi érsekség.” http://www.budajeno.hu/index.php/ telepueles/toertenelem?showall=1 (A letöltés ideje: 2018. nov. 9.) – Ugyanakkor megtartot­ták a budai házat: Úri utca 47, ill. 64–66. Utóbbi ma a budapesti Német Nagykövetség épü­lete, ld. Bonomi (1977), 10.; továbbá: scrinium 265., 44. – A Telki-Jenői M. Kir. Közalapítványi Uradalom pátyi számtartójának 1887–1889 közötti (0,40 fm) iratait lásd a Magyar Nemzeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom