Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
II. Közlemények
92 Gyöngyössy Márton Ebben az értelemben III. Béla rézpénzei fontos szerepet játszhattak a Máriakultusz terjedésében. Pénzforgalmi területüket a korábbi leletadatok ugyan az ország közepén jelölték ki, ám ez a nézet az utóbbi évekévtizedek leleteinek fényében meginogni látszik: a pénzek az egész Kárpátmedencében fölbukkannak, sőt szórványosan morva és sziléziai vidékeken is megjelennek. 8 A rézpénzek Máriaábrázolása ugyanakkor nem tekinthető a Patrona Hungariae ábrázolás előképének, tipológiai szempontból nincs folytonosság. III. Béla uralma után Szűz Mária évszázadokra lekerült a magyar pénzekről. Több száz évet kellett várni, hogy a Világ Királynője immár Magyarország Védasszonyaként ismét megjelenjen a magyar pénzverésben. Amikor Hunyadi Mátyás (1458–1490) nagy pénzreformja alapjaiban rendez te át a magyar pénzrendszert, ez fontos éremképi változásokkal is járt: az aranyforintok előlapjára és az ezüstpénzek hátlapjára Szűz Mária került. Mátyás király pénzreformja (1467/1470) óta a magyar pénzveretek éremképében a Madonna alakja egészen a 20. század közepéig szerepelt. Mária, – a garasok és a denárok körirata szerint – „Magyarország védasszonya” iránt Mátyás különös tisztelettel viseltetett. A korábbi numizmatikai iro dalom a Hunyadi család hagyományos Máriatiszteletével, illetve a török és a tervezett cseh háborúval hozta összefüggésbe azt, hogy az aranyforintok előlapjára és az ezüstpénzek hátlapjára Szűz Mária került. Itt azonban sokkal inkább Mátyás személyes Máriatiszteletéről van szó, ahogy a király maga egy 1474es oklevél arengájában fogalmaz: „És ha a katolikus fejedelmeknek gondoskodniuk kell arról, hogy ájtatosan törekedjenek a Boldogságos Szűz dicsőségére és tiszteletére, nekünk mégis, akik az ő patronátusa alatt a legszentebb István, a magyarok első keresztény királya által magának a Szűznek felajánlott királyság fejedelemségét viseljük, különösen kötelességünk, hogy amire képesek vagyunk, azt a legájtatosabban ugyanezen Szűznek dicsőségére és tiszteletére fordítsuk.” (Kubinyi András fordítása) Mátyás Mária tisztelete már 1458as budai bevonulásakor megmutatkozott, de később moldvai hadjáratának diadaljelvényeit is a Boldogasszonynak ajánlotta fel. Egyik sebesülése alkalmával fogadalmat tett egy ősi Máriatemplom meglátogatására, Beltramo Costabili ferrarai követ jelentése (1489) szerint pedig a király a Máriaünne peket nagy fénnyel ülte meg; személyes vallásossága egyébként még ellentmondásos egyházpolitikájából is kiviláglik. 9 gyar rézpénzeken látható Máriaábrázolásra, bár nincs jogar a kezében: Supka (1908), 157. A bizánci Máriakultusz Nyugat felé közvetítéséről: Klaniczay (2000), 126–128. 8 Jeszenszky (1935–1936), 38–39.; Schulz (1978), 18. Ujszászi Róbert összeállította a rézpén zek leletkataszterét is: Ujszászi (2010), 145–162. 9 Huszár (1940), 561.; Pohl (1972), 13.; Soós (1999), 172–173., 175.; Gyöngyössy (2003), 54–55.,
