Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
I.Tanulmányok
54 Kisnémet Fülöp OSB A történelmi keresztény egyházak a két világháború közötti Magyarországon a rendszer részeként, azt megtartó és konszolidáló szerepet töltöt tek be, amely „együtt járt aktivitásuk megnövekedésével, intézményeik gyarapo dásával és nem utolsósorban hitéletük elmélyülésével”.14 A katolikus egyház földbirtoka 1935-ben összesen közel 1 millió kataszteri hold nagyságú volt (azaz közel 600 000 hektár), amelyet azonban célvagyonként kell értelmeznünk, tehát vallási és közcélok fedezésére szolgált. 15 Az egyházi földek szekularizációja 1918 után több fórumon is felmerült, azonban a püspökkari tanácskozásokon nem tárgyalták a kérdést a két világháború között, így az 1945-ös rendelet valóban sokkélményként hatott a katolikus intézményi szerkezetre. A rendelet végrehajtásakor a katolikus egyház 862 704 kataszteri holdnyi földterületéből kárpótlás nélkül 765 684 kataszteri holdat sajátítottak ki , míg a különböző jogcímeken megítélt juttatás mértéke mindösszesen 19 739 kataszteri hold volt (alig több mint 11 000 hektár, a kiosztott földterület 0,4 százaléka!). A földosztás során nemcsak a földbirtokokat, hanem a gazdaságok tartozékait, az épületeket, a felszereléseket, a termény- és állatállományt is kisajátították. 16 Az egyházi vezetők a már idézett május 24-ei püspökkari tanácskozásokat megelőzően felléptek a rendelet és annak végrehajtása ellen: Grősz érsek egy 1945. április 5-én átadott memorandumban tiltakozott a miniszterelnöki rendelet kapcsán, és tárgyalásokat folytatott Beresztóczy Miklóssal, a kultuszminisztérium katolikus ügyosztályának vezetőjével, továbbá Hagyó-Kovács Miklós ciszterci szerzetessel, a későbbi Grősz-per vádlottjával. 17 Endrédy Vendel zirci apát pedig 1945. május végétől július elejéig a kormány több tagjával és a politikai pártok vezetőivel folytatott tárgyalásokat, amelyek azonban kezdetben Nagy Imrénél, később Rákosi Mátyásnál találtak éles ellenzőkre. 18 1945. július 2-án az Országos Földbirtokrendező Tanács elvi határozatban szabályozta az egyházi földek igénylésének, valamint az igény lések megítélésének kérdését. A plébános, a kántor és a harangozó összesen maximum 30 kataszteri hold földet igényelhetett a kegyúri joggal terhelt intézmények részére, amennyiben azonban 30 hold földje maradt az egyházi intézménynek, további igénylést nem nyújthattak be. 19 14 Balogh– Gergely (2005), I. 53. 15 Gergely (1997), 297.; Gergely (2005), 71. 16 Gergely (1985), 24–25.; Gergely (2005), 72–76.; Ö. K ovács (2017), 32. 17 A magyar katolikus püspökkari tanácskozások, 57–59.; Gergely (1985), 25–26.; Mészáros (2005), 112–114. 18 Cúthné Gyóni (2017), 75–76. 19 Donáth (1969), 181; Horváth (2017), 541–542.
