Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
III. Forrás
Levél az 1848. március–áprilisi Győrről 283 lót nyert emlékül, melly jelenleg a’ testvériség jeleül városházunkon két nemzeti közt diszelg. A’ fejdelem[!], nádor, és ministerium is különös tetszését mutatá a’ győriekben s’ azoknak e’ mozgalmi napokban kitüntetett hős jellemökben. Midőn Győr igy tünteti ki magát, nem lehet csodálkozni Kossuth eme nyilatkozatán: „Magyarhonnak van már Marseilleje, ’s ez Győr, de Parisa még nincs’ 41 – Sokat lehetne még irnom e’ tárgyról, de kifogyok időmböl. Olvassák Hazánkban, melly jelenleg egyik a’ legérdekesebb honi lapok közül. – NB. 42 Martius 15 én nem maradt ház, mellynek falán Metternik föl nem akasztatott volna, ’s még ma is lógg; úgy szinte Apponyi, Majláth, Kübek; Sárkány, 43 Susich, ’s egy helyen ’e kettő közt én is fölmagasztaltattam, de csak egy éjjelre. Erre ama bommót csinálták: „No a’ Simont még is <be> megbecsülték, mert mint legártatlanabbat a két lator közé függesztették.” A’ tartandó káptalannak fennmaradásunk esetére természetesen legfontosabb tárgya leend a’ levelünkben emlitett ellenőrködés, bevétel, és kiadási felelős[s]égen kívül a’ gazdasági reform. Ez érdemben egyéb apróságokon kivül ajánlanám nézetem szerint a’ következő reform pontokat: Az administratoroknak – ide nem értve a’ középpontit – megszüntetését, miután egy administrator annyiba kerül, mint 6 tiszt; – a’ győri belső philosophia megszüntetését, ez által évenkint mintegy 8–10 ezer pengő forintot lehetne meggazdálkodni, ez után pedig bölcsészek bevételét. Ugy szinte a’ 3ik évi bölcsészeknek a’ Theologia utáni tanulását, Sz. Mártonban, ekkor a’ már pappá szentelt növendékek egyszersmind ott hitszónokok is lehetnének, ’s időközben is lehetne őket szükség szerént alkalmazni; – a’ győri preparandiai professorságra amugy is a’ szerzet beleegyezése nélkül évenkint ajánlott 500 p[engő]forintnak megtagadását, – a’ bécsi presbyteriumba többé senki se küldessék, ott levőkben ugy sem nagy köszönet. A’ jobb áron kiadható pusztáknak haszonbérbe adását; e’ szerint az ezeken lévő fundus instructus részint pénzé tétethetnék, részint a’ többi pusztákon az elmaradt robot lommal beszédet, imát, április 9én Pozsonyban a Grassalkovichpalota ablakából lelkesítő beszédet mondott a pozsonyi néphez és hálaadó imát tartott az első magyar minisztérium kineveztetése alkalmából tartott istentiszteleten. 41 Az utókor általában emlegeti csak a magyar Marseillet, forrását, elnevezőjét nem említve. Már a Hazánk ban Az egész zsidóság nevében aláírással jelent meg egy írás május közepén, amelyben „úgynevezett magyar Marseille” nek nevezi a várost: „Vajha Győr, ezen úgynevezett magyar Marseille, követné tovább is e várost haladásban és türelemben...” Idézi Szávay (1896), 341–342. Szávay Gyula is csak azt írja 1896ban: Győrt „Magyar Marseillnek nevezték a forradalom előidejében s méltán.” Szávay (1896), 308. Balázs Péter A magyar Marseille címet adta tanulmányának, nem nevezve meg a forrást, Balázs (1961), 111. „A kortársak 1848 áprilisában forradalmiságáért »magyar Marseille«-nek nevezték a várost...” Balázs (1964b), 152. Ezt a ha gyományozódó jelzőt Simon Kossuthhoz köti, forrásmegjelölés nélkül.42 NB. = Nota bene!43 Lásd Ecker-napló ( 1973 ), 58., 63.
