Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
II. Közlemények
Pannonhalmi és magyarországi dokumentumok a bécsi skót... 263 Zárógondolatok Kérdésként merülhet fel, hogy a bécsi skótok miért nem akarták újra felépíteni Telki apátságát, amelynek maradványait azonosítani tudták, és miért használták csupán gazdasági célokra azt. A választ a következő tényezőkben lehet keresni: kezdetben a terület, Páty kivételével, lakatlan volt, ezért újra be kellett népesíteni. Ők hozták be az új, németajkú telepeseket, így tudtak építkezni és gyarapodni, viszont mindeközben pereskedniük is kellett a ko rábban ott berendezkedett birtokosokkal. A német nyelv használata kezdetben elegendő volt, csakúgy, mint azon magyarországi, főleg németajkú hivatások számára, akik a bécsi skót apátságba léptek be. Fölmerülhet ugyanakkor, hogy ezek a magyarországi hivatások miért nem akartak Telkiben, illetve Budajenőn élni, de lehet, hogy e kérdés csak mai szemmel tűnik érdekesnek. Ne felejtsük el, hogy ebben a korszakban még nem volt természetes az, hogy Magyarországon magyar nyelvű a közigazgatás (a latin és a német egyaránt használatos volt) – épp ezért nem volt indokolt az sem, hogy a Budáról, Kismartonból, Pozsonyból és más helyekről származó hivatások Budajenőn akartak volna élni egy konventben. A bécsi központ számos előnnyel járt, de számos nehézséggel is – lehet, hogy elsősorban itt kell keresni az új alapítás gondolatának hiányát. A bécsi skót apátok kezdettől fogva viselték a telki Szent István király ben cés apátság címét is, amelyet címerükben is kifejezésre juttattak,40 il letve a szerzetesek stabilitási fogadalmukat mindkét apátságra tették le. A novíciusok számára kötelező volt a magyar nyelv tanulása, ezt a nö vendékek számára a budajenői születésű Emmerich Gabely tanította 1872-ig. 41 Nem volt tehát idegen tőlük a gondolat, hogy használják a magyar nyelvet is, de a bécsi gimnáziumban való tanítás és a lelkipásztorkodás elsősorban Bécsben tartotta őket. Mindezekből következik, hogy a telki apátság 18–19. századi történetét akkor tudjuk csak értelmezni, ha részleteiben tanulmányozzuk a vele egységet képező bécsi skót bencés apátság életét és történetét is. 40 Bonomi (1977), 125 (20. jegyzet). A Bonomi által is használt irodalom részletes leírással szolgál: Zelenka–Sauer (1971). – A Freyung tér felől, a kolostor főbejáratának homlokzatán fent, továbbá a kolostor kertjében két helyen ma is a kettős infulás apáti címer található. 41 Bonomi (1977), 139 (263. jegyzet). Gabely hagyatéka tartalmazza bizonyítványait, így a bu dapesti piaristák, a váci egyházmegyei szeminárium és a bécsi egyetem dokumentumait, ld. jelenleg a 251. scriniumban.
