Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
I.Tanulmányok
18 Halász Tibor Piusszal, azzal a kérdéssel, hogy a magyar ciszterciek nem vállalnának-e egy ilyesfajta alapítást. Erre azonban Észak-Erdély Magyarországtól való újbóli elszakítását követően már nem volt lehetőség. 37 A rendi tanács tagjai heves indulatok között vitatták meg, hogy engedélyezzék-e a folyamodó szerzetesek kérését. Baranyay Jusztin elsősorban jogi szempontból közelítette meg a kérdést: szerinte engedélyezni kell az alapítást, azonban a távozni kívánóknak mihamarabb, de legkésőbb 18 hónapon belül el kell hagyniuk Zircet. Hagyó-Kovács Gyula előszállási jószágkormányzó véleménye szerint csak a három idősebb rendtagot, tehát Horváth Kázmért, Rokonai Simont és Halász Piuszt szabad elengedni, mivel úgy vélte, a fiatalok elhatározása nem elég erős. Ugyancsak nem támogatta az alapítás gondolatát a hittudományi főiskola igazgatója, Zemplén György sem. Pölöskey Kornél rendi provizor és Kühn Szaniszló, a pécsi gimnázium igazgatója szerint viszont Magyarországon is szükség lenne egy kontemplatív monostorra, Kühn emellett azt is kifejtette, hogy lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy ha valaki a későbbiekben meggondolja magát, az visszatérhessen Zircre. 38 Ezzel egy időben támadták Halász – akinek nevelési struktúrájában vé leményük szerint túlzott hangsúlyt kapott a miszticizmus – mellett Naszályi Emil személyét is, mivel mint magisztert, őt tartották felelősnek a növendékek általuk túlzottnak ítélt monasztikus irányba történő tere léséért. Naszályi ez ellen azzal védekezett, hogy annak idején a magiszteri tisztséget is vonakodva, csak az apostoli vizitátor parancsára fogadta el. Valóban igaz, hogy sem ekkor, sem pedig később nem törekedett arra, hogy csatlakozzék Halászék csoportjához, illetve esetleg egy ahhoz hasonló kezdeményezés élére álljon. Már csak azért sem, mivel ekkoriban elköteleződött a rend női ágának Magyarországon való újbóli letelepítésének, illetve újraszervezésének ügye mellett. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a rendi közösségen belül minden korosztályból vannak olyanok, akik szim patizálnak Halász Piusz és társai tervével. 39 Horváth Konstantin 1945. november 29-i naplóbejegyzéséből tudjuk, hogy a rendi nevelők között is voltak összetűzések, s Zemplént többen zavarkeltéssel é s vetélytársai ellehetetlenítésével vádolták. 40 Természetesen óhatatlanul felmerült a növendékképzésben részt vevő összes rendtag fele lőssége is, ezért a rendi tanács egyes tagjai az egész gárda lecserélését 37 A Vigilia beszélgetése (1988), 530. 38 MNL VEML XII.2.b Mellékletek a rendi tanács jegyzőkönyveihez, 37–55. tanácsülések. 39 MNL VeML XII.2.b Az apáti tanács és a rendi tanács jegyzőkönyvei, Az 1946. április 24-i tanácsülés jegyzőkönyve. 40 MNL VeML XII.2.i A, Naplók VI.
