Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)
II. Közlemények
„Hív a harc és hív az élet...” 141 neki. Próbáltam vigasztalni, s vajon mivel? – hogy tavaly ilyenkor még rosszabbul állt ügyünk. 73 Most nem történt katasztrófa, egészségesek is vagyunk, nem mint szegény Endre barátom, aki kórházban fekszik, stb. Nyomott hangulatban pa radicsomot főztünk be egész éjjel 1 óráig. (...) Beléptem a dolgozók sorába, ma voltam először dolgozni. A szombathelyi REMIX rádiótechnikai üzem kirabolt lelkű fizikai munkása vagyok. (...) És hogy mik a benyomásaim az első nap után? Tévedés azt hinni, hogy iszonyom van: amit érzek, az nem a viszolygás: az a nagy Nihil. 8 órán keresztül 3,5 mm széles, ónnal bevont vékony rézszalagokat nyiszáltam ketté ollóval – hosszában! A falanszterben éreztem magam, és arra gondoltam, hogy én most minden vagyok, csak az nem, aki voltam. Néma közöny guggolt a vállamon, mint valami baljós ragadozó madár. És holnap reggel megint ötkor kelek, 6-kor kezdjük a munkát. Majd leszünk éjjelesek is.” 1960. szeptember 21. (B. F. levele Budapestről Szombathelyre) „(...) Én augusztus 15-e óta dolgozom mint segédmunkás. Kb. 1 1⁄2 héttel ezelőtt kaptam meg a harmadik elutasítást is az egyetemtől. Sajnos amit most csinálok, az nem nehéz, csak nagyon unalmas. Reggel 6-ra kell bejárni, mikor letelik a 8 óra, azután próbálok valami értelmesebbel is foglalkozni, de sajnos néha nem nagyon megy. Pedig ha nem akarok egészen megbutulni, akkor nagyon is ajánlatos. Gyuri [a levélíró ikertestvére] is megkezdte az [szakmunkás] iskolát. (...) El ne felejtsem. Tudod-e, hogy a Bugi is ugyanabba az iskolába jár, mint Gyuri? A Süni pedig ugyanazon a szakon is van, úgy hogy egy padban ülnek. (...)” Naplófeljegyzés 1960. szeptember 28-án 74 „(...) Mi is »elátkozott tavasz« vagyunk – a mi generációnk... (...) Csak azt kap juk meg a világtól, ami a puszta fennmaradásunkhoz szükséges, azért is körömszakadtáig meg kell harcolni. Ami az emberi jogokat és a lélek szabad szárnyalását illeti, azt jobb, ha meg sem említjük...” 73 Akkor bocsátották el fegyelmivel pedagógus állásából, mert fiát Pannonhalmára járatta. 74 Részlet a szerző X. sz. Naplófüzetéből.
