Dénesi Tamás (szerk.): Collectanea Sancti Martini - A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 6. (Pannonhalma, 2018)

I.Tanulmányok

A magyar ciszterciek megújulási törekvései a 20. században 15 hagyta jóvá Endrédy kinevezését, hogy aláír egy esküvel megerősített nyilatkozatot, miszerint tiszteletben tartja a vizitációk rendelkezéseit és az Apostoli Szentszék előírásait a szerzetesi élet megújításával kapcsolatban. 25 Az új konstitúció benyújtott tervezetét kisebb módosításokkal végül 1941. június 20-án hagyta jóvá a Szerzetesi Kongregáció. Endrédy apát 1941. augusztus 19-i körlevelében tájékozatta rendtársait a döntésről. 26 A megújulás felé Mindezek hatására a magyarországi ciszterci szerzetesek között is kezdetét vette egyfajta megújulás iránti vágy. A rendi reform elsődleges célja az egyé ni lelki élet elmélyítése és egy tökéletes (vagy legalábbis arra törekvő) közösségi élet, a „vita communis perfecta” volt. Ehhez járult hozzá az is, hogy az 1930-as évektől egyre több fiatal növendék tanult Rómában, a bencések Szent Anzelm Pápai Egyetemén, illetve a domonkosok Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetemén. Tanulmányaik alatt a rend generális házában laktak, ahol mindinkább Matthäus Quatember 27 akkori generális prokurátor, később ge­nerális apát hatása alá kerültek, aki a középkori ciszterci életforma újjá ­élesztését tűzte ki célul. 28 Az 1940-es években hazánkban kibontakozó reformmozgalom te­kin te tében meg kell említenünk a borsodpusztai szigorított fegyelmű mo nos tort megalapító Halász Piuszt és Lékai Ányost, a ciszterci nővé­re ket Magyarországon újraszervező Naszályi Emilt, de nem szabad megfeledkeznünk a később püspöki méltóságba emelkedő Zemplén György­ről sem. Ezek a fiatalok külföldi vakációik során bejárták Európát, s több olyan ciszterci, trappista és bencés monostort látogattak meg, ahol nemcsak a művészettörténeti kincseket tekinthették meg, hanem megismerhetté k a Szent Benedek Regulája szerinti kontemplatív életet élő közösségek min ­dennapjait is. 29 25 Badál (2012), 95. 26 Zakar (1982), 232–240. 27 Matthäus Quatember (1894–1953) eredetileg a csehországi Hohenfurt monachusa, kánon­jogász. 1930-tól tartózkodott Rómában, mint az egyházjog professzora és a klerikusok pre­fektusa, utóbbi minőségében nagy hatást gyakorolt a fiatal szerzetesnövendékekre a mo­nasz tikus életeszményt illetően. 1937-től a rend generális prokurátori tisztét töltötte be, majd 1950-ben a Casamariban tartott generális káptalanon Edmondo Bernardini generális apát utódjává választották. 28 A rendtagok korábban külföldi teológiai tanulmányaikat a jezsuiták által fenntartott innsbrucki Canisianumban végezték, azonban a Noots-féle vizitáció is helyesebbnek tartot ­ta a Rómában történő monasztikus szellemű nevelést. 29 Cúthné Gyóni (2013), 177–220.

Next

/
Oldalképek
Tartalom